Az élvezetről és szenvedésről
Az ember az élvezet megszerzésére irányuló vágyból teremtődött, a vágyból, mely a Fény befogadására kész. Ezért van az, hogy élvezetet, vagy annak hiányát – szenvedést érez. A személy a Teremtő mindent elborító Fényében lakozik. Abban a mértékben melyben azonossá válik, illetve különbözik a Fénytől, élvezetet, vagy szenvedést érzékel. Így dönti el, milyen állapotban van.
A kabbala elmagyarázza, hogyan érhetjük el a maximális azonosulást a Fénnyel, annak érdekében, hogy teljes kielégülést kapjunk, addig a pontig, hogy végtelen kielégülést kapunk, amennyiben teljesen azonosulunk a Teremtő Fényével.
A jelenlegi szenvedés globális kiterjedése az egész emberiséget abban az irányban mozgatja, hogy egyetlen teremtménnyé váljunk, mely azonosul a Felső Fénnyel. Az ember végrehajtja a Fény tulajdonságához való azonosulását – „Jó mely Jót tesz” – azzal, hogy végrehajtja a „Szeresd felebarátodat, mint saját magad” törvényét. A szenvedés majd rávesz minket arra, hogy megértsük eme törvény végrehajtásának a szükségességét, de a kabbala tudománya képes arra, hogy megtanítson minket arra, hogy megértsük a Természet tervét gyorsan és csapások nélkül, és hogy tudatosan akarjunk a Jósághoz azonosulni. Ezzel lecserélhetjük a szenvedést élvezetre, és lerövidíthetjük azt az időt, amely az örök, határtalan és tökéletes jóság állapotának eléréséhez szükséges.
KA
