Hol a határvonal a spirituális világ és a mi világunk között?
Kérdés:
Már 2 éve tanulom a kabbalát a Bnej Baruh-on keresztül, és közben közgazdászként is doktorátust szereztem. Ennek ellenére semmilyen vágyat nem érzek, hogy tovább lépjek materiális életemben. A családom aggódik apátiám miatt. Lehetséges a spirituális fejlődést a pénzügyi munkával összeegyeztetni? És hogyan vagyok képes a családomat befolyásolni, amikor folyamatosan azt állítják, hogy egy nőnek úgy kell viselkednie, ahogy azt a társadalom elvárja.
Válaszom:
Tetteivel nem szabad, hogy családját károsítsa, és mindenkinek éreznie kell, hogy teljes jogú tagja a családnak. Csak akkor tanulhat kabbalát, ha minden rendben megy a normális életében, és amennyire azt a szabad ideje engedi.
Kérdés:
A lányom teljesen elmerült a kabbala tanulásában, és a világ többi része semmit sem jelent neki. A kabbalát mindenek előtt tekinti, és semmi mást nem akar csinálni. Nem érdekli az egyetem, vagy a munkába járás, és azt állítja, hogy meg van a joga, hogy életét úgy élje, ahogy akarja, és nem kell a társadalmi normákat követnie. Úgy érzem, elveszítjük lányunkat, és a társadalom is elveszíti egyik tagját. Előtte nagyon sikeres tanuló volt, és most ez az eredmény. Mit tegyek?
Válaszom:
Bárki akit megkérdez bizonyíthatja, hogy minden tanulómat arra serkentem, hogy szerezzenek maguknak állást, alapítsanak családot, és így tovább, mivel az egyetlen módja, hogy valaki kijavítsa magát az és elérje a Felső Világot, hogy ebben a világban “normális ” életet él. Vagy az ön lánya nem érti ezt meg, vagy foglalkozása nem praktikus, olyan, mely nem teszi lehetővé, hogy megélhessen belőle.
Kérdés:
Legyen szíves megmagyarázni a spiritualitás, és korporalitás közötti kapcsolatot. Egyik részről a materiális világ az eredmények világa, de más részről nincs semmi köze a spirituális világhoz. Hol van a határvonal, mely a spiritualitás végét, és a materiális világ kezdetét jelzi, ahol már semmi nyoma nincs a spiritualitásnak?
Válaszom:
A határvonal a két világ közötti résben rejlik, mivel mindkettő a személyen belül érződik. Az egyiket a”saját magam számára” szándékon keresztül, míg a másikat a “Teremtő számára” szándékon keresztül érezzük.
KA
