A Természet azt kívánja meg tőlünk, hogy szeretettel viszonyuljunk egymáshoz
Kérdés:
Miért van az, hogy az emberiség természetes fejlődése nem vezet annak megértéséhez, hogy mindannyiunknak össze kell kapcsolódnia egy jószándékú viszonyban?
Válaszom:
Mindenki képes adni venni önző tulajdonságai által – a munkahelyen, a gazdaságban és a társadalomban. Amikor önző tulajdonságaink egy globális nemzetközi szintet érnek el, elérjük vágyaink maximális kifejlesztését. Ez az ahol az emberiség fejlődésének első fázisa véget ér, és egy újabb kezdődik – kifejlett vágyaink korrekciójának időszaka.
A Természet azt követeli tőlünk, hogy helyreállítsuk a közöttünk levő kapcsolatokat, melyek már akkor tönkrementek, mielőtt mi megszülettünk volna. Ezeket a kapcsolatokat csakis a Fény által vagyunk képesek helyreállítani, és ezt képes a Kabbala tudománya rendelkezésünkre bocsátani.
Az a vágy, hogy családot alapítsunk, hogy képesek legyünk gyermekeinknek megfelelően adni, hogy jó szomszédok legyünk, hogy adjunk és kapjunk, hogy pénz keressünk egymás által, békében éljünk – ez mind az önző vágyon belül létezik.
De ha egy új kapcsolatrendszerről beszélünk egymás között, az nem egy kölcsönösen értékes, hasznos kereskedést jelent, hanem egy olyan rendszert, ahol mindent adnom kell, mindenkibe maximálisan kell, hogy befektessek. Ez nem egy olyan átmenet, ahol többet kereskedünk, intenzívebb résztvétellel, bár a világ elsőre mindezt így kell értelmezheti. Mindenki megérti, hogy egy pozitív módon kell összekapcsolódjunk. De amit a Természet kíván meg tőlünk, az egy szívbéli kapcsolat, az adakozás és szeretet alapelvére épülve, és nem csak őszinte kereskedelem!
