Amikor nem tudjuk mit is akarunk
Kérdés:
A Kabbalában a “száműzetésből való kijövetel”, vagy az, hogy ki akarjunk lépni a száműzetésből, azt jelenti, hogy önzőségünk fölé akarunk emelkedni. De miért is akarnának az emberek ebből kilépni? A személy érzi, hogy ez az önzőség az önmaga. Miért akarna valaki saját magából kilépni?
Válaszom:
Mivel mindez elkerülhetetlen! A Teremtő az a Fény, mely a vágyat teremtette. Néha nagyobb mértékben ráragyog a személyre a Fénnyel, néha meg éppen hogy. Ezeket a változásokat használja arra, hogy új vágyakat hozzon létre bennünk. Azonban nem tölti ki ezeket a vágyakat, egyszerűen felébreszti őket, és elősegíti növekedésüket.
Ezért van az, hogy minden egyes nappal egyre rosszabbul érezzük magunkat életünk minden területén. Ezért van az is, hogy meg akarunk változni, mivel változásokat akarunk átélni, hogy jobban érezzük magunkat az élvezetek iránti vágyunkban.
És akkor egy nap, egy apró szikra jelenik meg vágyaink között, mely a Teremtőtől magától érkezik. Ez a Fénynek egy szikrája, az adakozás tulajdonságából, és ebből a szikrából, vagy vágyból elkezdünk az adakozás iránt vágyni.
Először nem is értjük pontosan mit akarunk. Csak azt érezzük, hogy amit akarunk az egy másik világból származik. Hirtelen a személy elkezdi érzékelni, hogy haszontalan a megszerzés, hogy nincsen a megszerzésnek vége, és, hogy annak semmi jelentősége, értelme sincs. Valami másra vágyik.
És akkor ahelyett, hogy azt kérdezni: “Hogyan találhatok életemnek értelmet azáltal, hogy élvezeteket hajszolok?”, egy új kérdés ébred fel az emberben: “Hogyan találhatok életemnek értelmet azáltal, hogy másnak adok élvezetet?” Ez a kérdés a “szívben található pont”-nak nevezett vágyból ered.
Fokozatosan a személy tovább növekszik, és eléri a Lo Lisma szintjét, a spirituális útkeresést a saját magunk számára, és onnan elérjük a Lisma szintjét – az adakozás tulajdonságát.
