Tegye meg a lehetetlent, ne csak beszéljen róla (haladóknak)
Kérdés:
Amikor Ön azt mondja, hogy a személynek meg kell tanulnia hogyan szerezzen gyönyörűséget az adakozásból, és amikor a “szeresd felebarátodat, mint saját magadat” alapelvéről beszél, ezek a dolgok nagyon távolinak, elképzelhetetlennek, valótlannak tűnnek. Miért?
Válaszom:
A problémánk az, hogy még meg sem értjük mennyire elképzelhetetlenek mindezek a dolgok. A személynek először is el kell érnie azt a szintet, hogy belássa, lehetetlen számára az adakozás tulajdonságának elérése. Akkor lesz csak képes a Teremtő segítségéért felkiáltani, és a Teremtő megadja neki ezt a tulajdonságot ezek után.
Az ember nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy megváltoztathassa magát, sőt mi több még az is sok év kemény belső munkájába kerül, hogy mindezt megértse. Azonban ugyanakkor a személynek meg kell értenie, hogy nincs más lehetősége, nincsen választása. Az adakozás felé kell előre haladnia, mivel ez az egyetlen lehetőség, melyet a Természet megad neki: vagy az élvezetek iránti vágy próbál meg élvezeteket önzően magába szívni, és ezáltal üres marad, válságból válságba és szerencsétlenségekbe zuhanva, vagy az átváltozik adakozássá. A 22-es csapdája az, hogy az adakozásba való átváltozás viszont nem lehetséges!
Szóval akkor mit tehetünk? Amikor a személy eléri a töréspontot, ahol meglátja, hogy nincs kiút, akkor felkiált a Teremtő felé. És a Teremtő, a Felső Erő, vagy Fény, akkor befolyásolni kezdi, és megváltoztatja őt.
De amikor a személy egyszerűen csak azt mondja, hogy mindez lehetetlen, akkor szavai értelmetlenek. Amikor a személy valóban így érzi magát, akkor a spirituális világ határában, a Machsom előtt áll, és ez jelenti a rejtettség fázisának végét. És akkor végre kiléphet számüzetéséből.
