Együtt haladva a Teremtővel
Jelenleg mi alulról felfelé akarjuk megközelíteni a Teremtőt annak érdekében, hogy megértsük őt. Azonban amikor terjesztjük a Kabbalát, akkor együtt haladunk vele. Ennél fogva az a személy aki ezt teszi, a Teremtő egyenrangú partnerének számít.
A Teremtő nem képes a Kabbala terkesztését helyettünk elvégezni, vagy Magát a világunkban felfedni. Amennyiben a Teremtő felfedné magát világunkban, azonnal automatikusan vágynánk rá, mint valami hatalmas értékes, érdemes dologra. És akkor soha nem lennénk képesek megszabadulni önzőségünktől. Önzőségünk olyan mértékben vesztené el fejét a Teremtőtől, hogy őrülten csak az Ő beteljesülését kívánná. Ennél fogva a Teremtőnek el kellett rejtenie magát, ameddig mi képesek vagyunk megszorítást végezni magunkon, és önzőségünk fölé emelkednünk.
Amikor ezt megtesszük, akkor képesek leszünk Őt felfedni, annak érdekében, hogy hasonlóak legyünk, és ugyanakkor ellentétesek is legyünk Vele. Amennyiben képes vagyok egy pajzsot, vagy szűrőt képezni, mely el tud engem takarni Tőle, akkor a Teremtő felfedheti magát. Továbbra is 100%-os rejtettség marad közöttünk. A kérdés mindössze az: Ő rejti el magát, vagy én vagyok képes önzőségemet elrejteni Tőle? Abban a mértékben melyben én képes vagyok saját szűrőt képezni, a Teremtő képes saját szűrőjét “levetni”. A Kabbala terjesztése, a Teremtő a teremtés számára történő felfedése, az nem olyan valami, ami ellenünk történik. Inkább ez az, amikor együtt mozdulunk Vele, és az Ő partnerévá válunk.
És akkor akár még arra is képesekké válunk, hogy Ő előtte járunk, azáltal, hogy terjesztjük azt a tudást, hogy milyen módon lehetünk képesek Őt felfedezni. És akkor üzenetvivőivé válunk, ügynökeivé és segítőivé – az Ő kezei leszünk. Ennyire fontos missziónk a Teremtő számára, nem beszélve az összes többi emberről, akik kicsi bolond gyermekekként szenvednek, anélkül, hogy képesek lennének megérteni, miért is szenvednek.
hzs