Dr. Michael Laitman

A mi nem kijavított világunkban lehetetlen becsületesnek lenni

Megértettem, hogy  ha nincs más választásom, és ha valamit adok is, semmit nem kapok vissza. A többi ember szintén élni akar, és ha én állandóan csak kapok, rá vannak kényszerítve, hogy oda jöjjenek és erővel elvegyenek mindent, és lehet, hogy meg is ütnek.

Ténykérdés, hogy a mi fő feladatunk, hogy megtaláljuk az arany középutat a kapcsolatainkban, amit egyensúlynak (békének) hívunk a kapás és adás között. Ha ezt megértettük, máskép fogunk viszonyulni a természethez, és az életünk megjavul. A probléma az, hogy nem vagyunk képesek hiteles, elfogulatlan és egyensúlyú kapcsolatot létesíteni egymással Az emberiség korszakok óta  megpróbálta létrehozni ezt a fajta egyességet, de ez egyáltalán nem sikerült. Ennek eredményeképpen egy általános sokoldalú válság keletkezett.

Nem vagyunk képesek arra, hogy pontosan meghatározzuk, hogy ki legyen az , aki ad., és mennyit kell adnia, és hogy ki legyen az aki kap, és mennyit kell kapnia. Mindenek felett, ha végre akarjuk hajtani a feladatot, látnunk kell a valóság teljes képét, beleértve minden egyéni képességet, egészséget, vágyat, és így tovább. A valóságban nem tudjuk , hogy a személy milyen képességekkel és tulajdonságokkal született, milyen képzésben részesült, milyenek az egészségügyi kilátásai, és milyen a hangulata napról napra.

Ezért nem közelíthetünk meg egy embert állapotának valós megmérésével. Ehelyett mindenkit egyformán kérdezünk , és nem a képességei alapján ítélünk meg. Hogy elkerülje az ijesztő egyenletlenségeket az emberek között, az emberiség különböző kompenzációkat alakított ki a gyarlósága számára.

A társadalom egy kicsit többet vesz el többre képes polgáraitól, és ezt a nyereséget átadja a szegények, gyarlók és betegek számára. Ha ez nem történik meg, polgárháborúk és forradalmak fognak állandóan kitörni.  Épp ezért a gazdag átadja bevételeinek egy részét a szegényeknek. Valójában ez a gesztus kifizetődik, mert ez számára egy biztonságosabb  környezetet nyújt.

Ez az elvet  minden nép kormánya befogadja. Így létrejön egy parlamentáris, demokratikus struktúra szabad választásokkal. És akiknek a hangja a leghangosabban szól, és akik mindent a legigazságosabban osztanak el, azok akiket megválasztottak.  Ha nem fogjuk fel, hogy csak ez  az igazi, akkor ez a valóságban mindenkinek rosszabb lesz.

ft

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

65 queries in 1,455 seconds.