Dr. Michael Laitman

Engedjük, hogy a Zohár könyve az ismeretlenbe vezessen minket

Mi most elkezdjük a Zohár könyvének a tanulását, tehát beszéljünk arról, hogyan is tanuljuk azt. Nem kell, hogy a szöveget olvassuk. Elég ha csak hallgatjuk azt, és engedjük azt, hogy minden amit mondanak az keresztül haladjon rajtunk. Engedjük, hogy az bennünk történjen miközben mi arra aspirálunk, hogy érezzük azt a képet, melyet a Zohár lefest számunkra.

Lehet, hogy nem fogjuk megérteni, amit a Zohár mond nekünk, mintha az idegen nyelven beszélne hozzánk. Mégis a mi legnagyobb vágyunk az kell, hogy legyen, hogy megtudjuk miről is beszél a könyv. És valóban, az rólunk beszél és a mi életünkről a Felső Világban! Azáltal, hogy arra aspirálunk, hogy elképzeljük a mi létezésünket a másik világban ennek az érthetetlen szövegnek a segítségével, az egyszerűen meg fog történni. A semmiből, a teljes ürességből és érzéketlenségből új érzések fognak felébredni bennünk. Ezek lesznek reakcióink a könyv szavaira.

A Zohár két szinten, vagy két nyelven lett megírva. Az egyik nyelv bizonyos eseményeket ír le a mi számunkra megérthető világunk képvilágát használva. Ugyanakkor a másik nyelv ezzel párhuzamosan beszél, minket spirituális koncepciókba vezetve. Két világot mitatnak be nekünk ezzel, melyek párhuzamosak egymással. Azonban ezek csak az érzékelésnek két szintjei, melyek hozzánk viszonyítva éteznek. A valóságban csak egy érzékelés, és egy kép létezik, melyet mi választunk ketté.

Annak érdekében, hogy belépjünk az új világba, el kell képzeljük és éreznünk kell az érzékelés újabb spiritulis szintjét melet itt leírnak. Ez a két szint bennünk kell, hogy létezzen egymással párhuzamosan. Ugyanakkor arra kell aspirálnunk, hogy a materiális leírásról a spirituálisra emelkedjünk.

A tanárnak semmit sem kell elmagyaráznia. A tanulónak kell magába tennie a szöveget, és meg kell nyitnia saját maga minden “bejáratát” annak érdekében, hogy a szöveg szabadon áramolhasson benne, minden kitáguló, nyugalmas vízforrás. Az új érzéseket kell várnunk, és elképzelnünk, és érzékelésünkben új képeket kell felépítsünk.

Nem szabad bármilyen fizikai képet, vagy cseledetet elképzelnünk. A Zohár könyvének a szövege az egy utazás mélyen a lelkünkbe, és annak szavai közvetlen érzéseket kell kialakítson arról mi létezik magunkon belül, tulajdonságainkon, erőinken belül, és előbb utóbb a mi a Teremtővel való kapcsolatunkon belül. Mindennek a bennünk létező legmélyebb helyen kell megtörténnie.

hzs

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

62 queries in 0,472 seconds.