A mások iránti szeretet adja meg azt a képességet, hogy érezzük lelkünket
Kérdés:
Miért van az, hogy annak ellenére, hogy képes vagyok mások vágyait érezni, mégis mindig csak magamra gondolok? Hogyan oldom fel ezt a konfliktust?
Válaszom:
Mi csak azért gondolunk másokra, mivel a saját céljainkra akarjuk őket felhasználni. Ennél fogva nyilvánvaló, hogy érezzük őket, és ezt a képességemet még erősíteni is akarom.
Amennyiben én meg akarok téveszteni valakit, akkor jó érzékemnek kell, hogy legyen arról a személyről, és jól meg kell őt értsem. Annak érdekében, hogy becsapjak valakit, jó pszichológussá kell, hogy váljak, és be kell hatoljak elméjébe és szívébe. Akkor tudni fogom hogyan manipuláljam őt saját hasznomra.
Az a képesség, hogy másokat érezzünk nem feltétlenül jelent bármit is. Ami számít az az, hogy kinek a vágyai fontosabbak számomra – az ővé, vagy az enyém?
Írva van: “Nem tegyél mással olyat, amit te nem akarsz, hogy mások tegyenek veled”. ami azt jelenti, hogy nem szabad kihasználnom felebarátomat annak érdekében, hogy saját céljaimat érjem el ezzel. De később már azt olvassuk: “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat”. Az a kifejezés, hogy “mint saját magadat” azt jelenti, hogy meg kell feleznem profitomat, és neki kell adnom a felét, míg a másik felét megtartom magamnak? Nem! Ez azt jelenti, hogy nekünk csak felebarátunkat kell úgy szeretnünk, ahogy előzőleg magunkat szerettük.
Mostantól el kell kezdjük magunkat úgy kezelni, ahogy előzőleg felebarátunkat kezeltük amikor kihasználtuk őt. El kell kezdjünk arra gondolni, hogyan vagyunk képesek magunkat felhasználni annak érdekében, hogy felebarátunkat szolgáljuk.
Helyet cserélünk, ő átveszi az én helyemet, és én átveszem az ő helyét. Felebarátom fontosabbá válik számomra, mint saját magam. Ez az amit “adakozásnak” nevezünk.
Csak egy példát tudok ilyen fajta emberek közötti kapcsolatra mondani a mi világunkból: az anya és gyermeke kapcsolatát. Amikor átlépünk abba az álapotba, hogy elkezdjük a másikat érzékelni, megszerezzük annak képességét hogy elkezdjük saját lelkünket érzékelni. Ez igazából az egyetlen módja annak, hogy lelkünket érezzük, mivel a lelkünk olyan vágyakból áll, melyek rajtunk kívül vannak. Azáltal, hogy érezzük ezeket a külső vágyakat, elkezdjük érzékelni a Teremtő bennük.
hzs
