Dr. Michael Laitman

A szűrő (Masach) nem csak egy elválasztó, hanem egy teljes rendszer

A személy az egy kis világ, ami azt jelenti, hogy az egész világ bennem található. Én állok szemben a Felső Fénnyel és a Teremtővel az összes tulajdonságommal, és belső személyiségemmel. Képtelen vagyok bármit is elképzelni magamon kívül.

Mi már átmentünk a megfelelő felkészülésen annak érdekében, hogy képesek legyünk megakadályozni, hogy a Zohárban leírt dolgokat a mi világunkkal, annak történelmével vagy földrajzával azonosítsuk. Mi már képesek vagyunk látni, hogy a könyv az magunkat ír le, a Teremtőt és a szűrőt Ő és magunk között. Most meg kell próbálnunk látni a kapcsolat rendszerét és annak felépítését, melayet magunk és a Teremtő között kell felépítenünk.

A szűrő (Masach) nem csak egy elválasztó a Teremtő és magunk között, hanem az egy teljes rendszer. Végül is én csak egy vágy pont vagyok, melyet a “semmiből teremtettek”, és a Teremtő maga is csak egy pont, egy Fény szikra mely engem a vágy pontot megteremtett.

A szűrő az egy halatmas rendszerre utal, mely a két pont között létezik: magam (a fekete pont) és a Teremtő (a fehér Fény pontja) között. A szűrő nem az élvezet iránti vágy felett helyezkedik el, hanem része magának a vágynak. A szűrő segítségével képes vagyok kiszámolni milyen közel tudom vágyamat hozzáigazítani a Fényhez, ezért van az, hogy a szűrőnek teljesen körbe kell ölelnie vágyamat.

A Rosh (fej) része a Parcuf-nak az a hely, ahol eldöntöm, vágyamnak mely része csatlakozhat a Fényhez. A vágyamnak azt a részét, melyet képes vagyok hozzáigazítani a Fényhez Toch-nak (belső résznek) hívjuk. Azt a részt, melyet még mindig nem vagyok képes a Fényhez igazítani Szof-nak (végnek) hívjuk.

A szűrő mindegyik részben működik, egy olyan rendszerként mely engem és a Teremtőt összeköt. A rendszert három részre oszthatjuk:

1. Rosh, a Parcuf feje, mely a tisztázásokat, számításokat végzi

2. Toch, a Parcuf belső része, mely megkapja a Fényt, és megszerzi azzal a cselekedetek azonosságát

3. Szof, a Parcuf vége, ahol a egy külön számítás történik a Fénnyel való azonosságra való képtelenségemmel kapcsolatban.

Nem elég, hogy én egyszerűen eldöntöm mely vágyaimat vagyok képes azonossá tenni a Fénnyel, és a többit pedig eldobom. Azt is le kell ellenőrizzem mely részeket nem vagyok képes a Fényhez igazítani, és miért nem. A Parcuf végének olyan tisztának, tisztázottnak kell lennie, mint a belső részének.

A Házigazda megkérdez engem a legkisebb részletekről is: “Miért nem akarod elfogadni a Fényt Tőlem abba a részbe?”. És akkor nekem le kell ellenőrizzem azt a részletet és meg kell magyarázzam magamat, miért nem vagyok képes mindazt magamba megkapni. Ennél fogva a szűrő az egy teljes kapcsolatrendszer a Teremtő és magam között, az nem egyszerűen egy elválasztó vonal, ahogy azt a rajzokon általában jelöljük.

Amikor a Zohárt tanuljuk, állandóan erről a rendszerről tanulunk – a közöttünk és a Teremtő között létező kapcsolatról. Én vagyok alul, és a Teremtő felül, és közöttünk létezik egy teljes rendszer, melyet mi “szűrőnek” nevezünk, mely 3 részből áll. Ez a rendszer foglalja magába az összes világot.

hzs

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,703 seconds.