Dr. Michael Laitman

A teljes valóságban működő Erőt, kizárólag a tettein keresztül lehet megérteni

A Zohár csak a vágyról beszél, arról ami abban történik, ami abban található. A barátaim és a vágyaim, olyan törekvésűek, melyek össze akarnak kapcsolódni egymással és annak érdekében, hogy felfedezzék a Teremtőt. Azok a vágyak melyek ez ellen működnek, azok az ellenségek.

Ez az ahogy, felosztjuk a valóságot.  Az “ez a világ”, vagy a “túlvilág” fogalma egy nemlétező dolog, valójában csak egy vágy létezik. Hozzá kell szoknunk ezekhez a definíciókhoz, be kell hogy fejezzük azt,, hogy a világot bármilyen más formában lássuk. Meg kell szabadulnunk attól a berögződéstől, amit születésünktől fogva magunkban hordozunk – hogy a világot egy olyan struktúrának látjuk, mintha  rajtunk kívül létezne. Éreznünk kell, hogy eddig elég hibás valóságérzékelésen mentünk keresztül, és most már vissza kell térnünk a helyes valóságérzékeléshez. Nem akarunk tovább már ebben az illúzióban létezni.

Meg akarom érteni a vágyamat, és fel akarom fedezni azt az erőt, mely benne működik. Ezt az erőt cseledetein keresztül tudjuk megérteni. Ezért van az, hogy a Zohár elmagyarázza, hogy hogyan kapcsolódnak össze a vágyaink egymással, és hogyan befolyásolják egymást. Azáltal, hogy megtanulom mi is történik vágyainkon belül, elkezdem megérteni ezt az erőt.

Ezt az erőt nem vagyunk képesek önmagában felfedezni, hanem kizárólag a vágyon belül kifejtett cselekedetein keresztül. Például hogyan ismerem fel a mágnest? Azáltal, hogy látom, hogy hogyan hat a fémdarabokra. Annak érdekében, hogy felismerjük ezt, az értelmünket kell használnunk, és meg kell értenünk az ok és okozat sorrendjét. Amennyiben ezt a jelenséget, egy kisgyereknek mutatnánk be, azt hihetné, hogy ami történik az egy csoda.

Mi a jelenségeket ok és okozat alapján érzékeljük, az anyagban létrejövő reakciójuk és annak következményei által. Nem látjuk az elektromos töltést, hanem csak annak hatását, ami egy mozgó, vagy forgó tárgyon keresztül nyilvánul meg. Tehát mi csak valaminek a megnyilvánulását érzékeljük, de nem vagyunk képesek annak lényegét megragadni, még a saját magunk lényegét sem tudjuk megragadni. Ezért van az, hogy a Zohár minden jelenséget, az általános vágyon belül magyaráz el.

A probléma az, hogy a Kabbalistáknak nem állnak azok a szavak rendelkezésükre, amelyek nem ehhez a világhoz tartoznak, ezért használják az úgynevezett  ágak nyelvezetét. Olyan szavakat kell, hogy használjanak, melyek eredetileg evilági dolgokat írnak le, miközben azok a spirituális valóságban található dolgokra utalnak. Valódi áldás, hogy ez a nyelvezet létezik, mivel ez lehetővé teszi, hogy függetlenül és önkéntesen lépjünk be a spiritualitásba, azáltal, hogy azt kívülről tanuljuk és értjük meg.

Hogyan ismerhetjük meg a spiritualitást, ha mi kívül vagyunk, és nem ismerjük azt, és nem tudunk semmit róla? A spiritualitással kapcsolatban olyan vagyok mint egy újszülött. A különbség az, hogy míg a kisbaba ösztönszerűen fejlődik, a természet (a Teremtő) által noszogatva, addig nekünk kérnünk kell Őt, hogy megadja az erőt ahhoz, hogy Felé közeledhessünk. Mégis azáltal, hogy ezt tesszük, mi szabad választásunkat gyakoroljuk, azt a szabadságunkat,  hogy saját döntésünk által  hasonlóvá váljunk a Teremtőhöz.

ford: HZS

lekt:KN

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,685 seconds.