A Zohár megvizsgálja vágyaink belső világát
A Kabbalisták elmagyarázzák, hogy a vágy az egyetlen teremtmény, amit a Teremtő teremtett. 613 (Tariag) különböző vágyból áll a manifesztációikkal együtt. Mi pontosan ezen vágyakon belül élünk. Ők mind mi vagyunk. A Teremtő fénye sugárzik a vágyakon. A valóságban Ő az , aki elkülöníti az egy közös vágyat a sok részvágyba, miután a vágyak komplexebbé válnak a Fény befolyása alatt. Ezért van az, hogy különböző darabokra osztódik , olyan darabokra is , amelyek ellentétei egymásnak.
A vágyak között néhány ellentétes a Fénnyel, és néhány támogatja és hasonló a Fényhez. Az ördögi vágyak eltávolítanak minket a Fénytől, és elidegenítnek tőle; őket úgy hívjuk, hogy „ördögi hajlam” (Yetzer Ra), ördögi erők” (Kohot HaTumah), vagy az ellenkező oldal, (Sitra Achra). A jó vágy bennünk a Yetzer Tov, a cél felé tol minket, és segít, hogy elérjük azt. Őt a szentség erejének nevezzük. ” (Kohot HaKedusha).
Vannak bennünk vágyak különböző fejlődési szinteken: élettelen, növényi, állati és emberi. Továbbá vannak vágyak, amit úgy hívunk, hogy „ angyalok”, „demonok”, „szellemek,” és így tovább. Hihetetlenül száles köre van a különböző fajta vágyaknak, de valamennyien bennünk vannak, valamennyien belőlünk állnak.
Mindazonáltal, vágyaikhoz és tulajdonságainkhoz különböző módon viszonyulunk. Néhányat úgy kezelünk, mint ami közelebb van hozzánk, míg mások távolabb, esetleg ellenkezőleg, vagy éppen hasznosak vagy károsak nekünk. Így vagy úgy kezeljük őket, a célunktól függően, saját módunkon dolgozunk velük, és számos más megfontolás is van.
Mindazonáltal, függetlenül, hogy mit mondunk, gondolunk vagy nevesítünk, mindig a vágyaikra hivatkozunk. Az emberek, akiket magunk körül látunk, szintén a vágyunk kifejezői. a vágyainkké, amely a Fény hatására alakítja ki a formánkat.
Néhány vágy nagy és relative konstans, ha változnak azt lassan teszik. Ezek a vágyak a fejlődés élettelen szintjén vannak. Más vágyak rugalmasabbak, és ők a növényi és állati szinten vannak. Ők gyorsan vagy lassan változnak, típusuknak és fajtájuknak megfelelően. A többi vágy egy magasabb szinten van, „az emberi szinten”, amit „léleknek” is hívunk. Az állati vágyakat, amik kisebbek, mint ez a szint,” szellemeknek” vagy „angyaloknak” nevezzük.
Továbbá „fülkék” különböző típusú terek és lyukak, ezek az élettelen szint vágyai, akiknek megvan a saját jellemzőik. Néhány vágy, ami ezekben a fülkékben működik, aktívak és rugalmasak, és mint „szellemekre” hivatkozunk rá, akik a növényi szinten vannak. A még aktívabb vágyak a szellemek belsejében működnek, ezek az angyalok, az állati szint. Végezetül egy mélyebb szinten vannak a lelkek, akik segítik egymást.
Íly módon a Zohár felfedi az egész világot nekünk. De ez az egész világ bennem és a vágyaimon belül van. Ez olyan, hogy utazom közöttük, mint egy pici személy egy rajzfilmben vándorolna a saját testében áthatolva különböző szervek és terek között, és figyelve, hogy az egész szervezet hogyan működik.
A Zohár valami nagyon hasonlót ír le. Elmondja, hogy milyenek vagyunk a spirituális világban, és hogy az egész spirituális világ, ami vágyunk, amelyik úgy jelenik meg nekünk, mint ami kinn van vagy ami benn van, mindenféle különböző állapotban. És mindez nekünk van szánva, hogy dolgozzunk vele.
