Dr. Michael Laitman

Szégyentelen élvezet

Az élvezet megszerzésére vonatkozó tiltás nem jelenti azt, hogy nem élvezhetjük az adakozást. Például a vendég azt mondja a házigazdának: „Nem eszem semmit abból amit ön ad nekem”. „Miért” csodálkozik a házigazda „Keményen dolgoztam mindezért, és őszintén örömet akartam ezzel szerezni önnek. Tegyen nekem szívességet, és egyen valamit. Ha nem is magáért, legalább az én kedvemért”. Most a vendég ebből megérti, hogy az élvezet nem saját érdekében lesz, hanem annak érdekében, hogy adakozzon a házigazdának. Ennél fogva ahelyett, hogy szégyent érezne, tisztreletet, és együttérzést érez.

A vendég így érvel: „A házigazda valóban szeret engem, és igazán meg van bántódva mivel én nem fogadom el a fínomságokat melyeket nekem készített. Nem engedhetem meg, hogy így szenvedjen! Valójában tényleg nagyon szeretném megkóstolni az ételeket, de soha nem fogom azt megtenni a saját érdekemben. Annak érdekében hogy neki okozzak örömet, fel kell ébresszem ugyanazokat a vágyakat az étel iránt, de új szándékkal: azért akarok élvezetet szerezni, hogy azzal a házigazdának okozzak élvezetet.

Az az étvágy melyet most felébresztek nem saját vágyamból ered, hanem azért mert beletekintettem a házigazda szívébe, és láttam mennyire szeret engem. Megtaláltam hogyan vagyok képes neki örömet okozni – élveznem kell ő bármit is ad nekem.

Az étel iránti vágyam nem fontos számomra, az semmi más csak egy eszköz hogy mi ketten összekapcsolódhassunk. Előtte az étvágy volt a legfontosabb dolog minden cselekedetemet meghatározva, és ezért éreztem szégyent, de most az segít nekem adakoznom.”

A Teremtő ilyen módon teremtett meg minket. Megadta nekünk a vágyat hogy élvezetet és beteljesülést kapjunk, de mi felhasználhatjuk azt annak érdekében, hogy adakozzunk Neki.

hzs

Szólj hozzá

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

77 queries in 0,136 seconds.