Amikor a hajnal jön
Zohar: VaYeshev Fejezet (És Jákob Ült), 114. pont: Nincsen olyan személy a világon aki ne ízlelné meg a halál ízét éjjel, és a tisztátlanság szelleme ne lebegne teste felett. Mivel a szent lélek elhagyta az embert, a tisztátlanság szelleme száll a test fölé és az bemocskolódik.
Ez azt jelenti, hogy a személy rendelkezett egy szűrővel, az Egység Fényével, az Egybeolvadás Fényével, és az adakozás tulajdonsága uralkodott benne. De utána mindez eltűnt. A Parcuf kiürült, és az összes Fény elszállt. Mindez történhet valami külső okból, vagy egy belső okból, mint amikor a személy belső élvezet iránti vágya megnövekszik, és új Resimók kezdenek megjelenni benne.
Ez az amikor egy új korrigálatlan vágy ébred fel benne, és kezd el uralkodni felette. A személy megadja magát ennek, és ezáltal a vágy által vezetve elkezd gondolkozni életéről, saját maga kielégítéséről, és arról hogyan teljesítse be ezt a vágyát.
Csak akkor ha előre felkészítette magát erre a sötétségre, az éjszakára, arra az állapotra amikor vágyai uralkodnak rajta, csak akkor képes összegyűjteni minden erejét mely képessé teszi őt arra hogy a sötétséget úgy tekintse, mint a következő szintre való felemelkedés eszközét. És akkor egy valódi kérést tud tenni fölfelé, Abba ve Imához, arra kérve azt hogy gondoskodjon róla (ezt hívjuk az éjféli összeolvadásnak).
Éjféltől kezdődően elkezdi korrekcióit. A személy elkezdi korrigálni teljes élvezet iránti vágyát, melyet megkapott és melyben megérezte a halál ízét. De most megédesíti azt.
Mindez azt jelenti, hogy a személy elkezd a reggel felé haladni, amikor Felülről megkapja a Reformáló Fényt, az adakozás első tulajdonságát. És akkor elérkezik a hajnal. A személy elkezdi érezni a Fényt állapotában, mivel megszerezte a szűrőt az előző élvezet iránti vágya felett, és ő most az adakozás tulajdonságában létezik.
Ezért volt szükséges, hogy előtte megízlelje a halál ízét.
hzs