A Teremtő munkája
Amikor újra és újra kinyitjuk a Zóhár könyvét a kezdeti lelkesedésünk végül is alábbhagy. Ezt a lelkesedést Felülről kaptuk, mint a szívben lévő pontot, ami a Kabbala tudományához hozott minket. Ezt úgy hívják, „ébredés fentről” (Itaruta de-Leila), ami azt jelenti, hogy azt a Felső Erő adta nekünk.
A Felső Szintre irányuló vágy úgy hat ránk, mint valami üzemanyag, természetesen adva nekünk a törekvést, mintha égnénk. Többet és többet szeretnénk érezni, mi van elrejtve a könyvben és valójában miről beszél. Fentről vagyunk felébresztve, hogy keressük a kapcsolatot a könyvvel.
De aztán ez a lelkesedés elhagy minket, amikor újabb vágyaink veszik át a helyét, amiből hiányzik a Teremtő ébresztő ereje. Ekkor kell hozzáadnunk a saját ébredésünket lentről, hogy a fejlődés felé folytassuk utunkat. Függetlenül kell keresni a választ az olyan kérdésekre: „Miért van szükségem erre a munkára és miről szól ez a munka?”
A Teremtő arra vágyik, hogy folyamatosan feltárjuk a Felső Szint fontosságát, hogy folyamatos igényünk legyen rá, hogy kapcsolatban legyünk Vele, és hogy felfogjuk a kapcsolat megteremtésének összes erőforrásának fontosságát, azzal együtt, hogy a Zóhár könyve jelenti a fő erőforrást. Azt szeretné, ha keresnénk a belső tisztánlátást újra és újra.
Eztán el kell érnünk egy olyan állapotba, amikor felfogjuk, hogy elköteleztük magunkat „Bezalel munkája” felé – a spirituális edény építése felé önmagunkban, ami egy Templom az összes tartozékával együtt. Ez a nagyszerű munka időt és felkészülést igényel.
Valójában sosem csinálunk semmit; minden, amire szükségünk van csupán a szándék, vágy és törekvés. Viszont ezen túl mindent a Felső Erő, a Bina valósít meg, bár a hatását segíti egy ébredés lentről. Ebben nyugszik a munkánk.
Ennél fogva egyfelől a munkánk abban van, hogy erőfeszítést teszünk és minden lépésnél tisztán látunk. Másfelől ezt a „Teremtő munkájának” hívják, mert a Teremtő teszi meg, nem mi.
Csakugyan, nekünk csak a vágyat, a kérést, vagy az imát kell elérnünk; minden mást a Teremtő tesz meg velünk. Ez annak a mondásnak a jelentése, hogy „Adj fél Sékelt és a Teremtő kipótolja a többit.”
