Nincs tökéletesség a világban
Úgy gondoljuk, hogy a törés a múltban történt. Viszont nem volt törés. Fel kell tárnunk, hogy törött állapotban vagyunk.
A vágyunk egésznek tűnik mindannyiunk számára. Az életünk nem tűnik töröttnek számunkra; tökéletesnek tűnik. Úgy szeretnénk előrejutni, hogy ugyanazt az utat követjük az életünkben. Úgy gondoljuk, úgy tudjuk folytatni, mint mindig, sikereket találunk és új feltárulkozásokat.
Viszont, valójában, ha előre akarunk jutni, erőfeszítést kell tennünk, hogy feltárjuk, hogy nem vagyunk tökéletes állapotban, hanem inkább töröttben vagyunk. Csak nem látjuk a jelenlegi helyzetet jól, ugyanúgy, hogy az egyiptomi fáraó is nagyszerű mesternek látja magát és felkiált: „Ki az a Teremtő, hogy meghallgassam a hangját?” De ez a hamis büszkeség csak addig tart, míg fel nem ismeri, hogy darabokra törött.
Látja, ahogy „Izrael népe” a belső „Izrael” elviszi őt valahová. Nincs már felette hatalma, és tíz csapást szenved el, ami rá hárul.
Ugyanez történik, ameddig fel nem tárjuk az összetört egónkat. Nem kapjuk meg azonnal az összetörtség állapotának érzetét. Ezért élünk jelenleg benne, bár nem is tűnik számunkra összetörtnek.
Addig a mértékig, ameddig felfedezzük, hogy össze van törve, még több egoizmust kapunk. Így tárul fel felettünk, hogy felfedezzük a spiritualitást az igaz valójában, mintsem egy összetört állapotban.
A feladatunk, hogy feltárjuk a törést. Ki kell derítenünk, hogy össze vagyunk törve, a tökéletességhez képest.
