A lélek belső és külső részei
Minden spirituális objektum belső és külső részekre van osztva, és ez a struktúra megmarad a spirituális létra mindegyik fokán. Ezentúl a belső részei a lépcsőfokoknak össze vannak kapcsolódva egymással, míg a külső részek ugyancsak összekapcsolódnak egymással. A belső vágyakat „eredetnek”, „léleknek”, „testnek” (Shoresh, Neshama, Guf) hívjuk, és mindegyik egymáson belül helyezkedik el. Emellett léteznek külső vágyak, melyeket „ruházatnak” (Levush) és „háznak, palotának” (Heichal) nevezünk. A felső spirituális objektum teste a fényt az alsó spirituális objektum eredetének adja át, amelyben ugyanígy megtalálhatóak a belső vágyak, „eredet, lélek, test”. Annak „ruházatai, és háza, palotája” kívül helyezkedik el, és nincs figyelembe véve. Mindez azért van, mert a vágyak nem képesek összekapcsolódni egymással, amennyiben nem rendelkeznek a szűrővel (Masach).
Csak a szűrő képes kapcsolatot teremteni. Ennél fogva a Második Megszorítástól (Tzimtzum Bet) kezdődően a számítások csakis a belső vágyakra vonatkozóan történnek, azaz, azokkal kapcsolatban, melyek egy szűrővel vannak letakarva. Végül is hogyan lenne valaki képes összekapcsolódni másokkal, ha nincsen az anti-egoisztukus szűrő hatása alatt?
A közös lélek széttörése után, mi olyanok vagyunk, mint a zsák dió, melynek együtt kell léteznie. A diók összeverődnek egymással, de semmi más kapcsolat nincsen közöttük. A személy megkapja a lehetőségét, hogy a többi lélekkel összekapcsolódjon abban a mértékben, melyben megszerzi a belső vágyakat. A Felső legkülső belső része összekapcsolódik az alsó legbelső belső részével a tulajdonságaik hasonlóságának mértékében.
hzs
