A szényen szüli a teremtést
Kérdés:
Mi kényszeríti a teremtményt, hogy elhatározza a korlátozás végrehajtását (Tzimtzum)?
Válaszom:
Szégyen! A teremtmény szégyent érez az összes vágyában. A korlátozás végrehajtásának elhatározása ebből az érzésből jön, és nem az ész tudatos döntéséből. A korlátozás akkor merül fel, amikor képtelen vagyok annak maradni, aki kap. Amikor a Fény eltölt engem, és az élvezet valaminek a megkapásából halálba fordul, arra késztet engem, hogy azt érezzem, hogy elveszítsek minden Fényt és teljesítést.
A Fény az élvezet. A pillant, ahogy elér, úgy érzem, hogy valami nagyszerűhöz jutok. Teljesülést érzek és hatalmas és végtelen élvezet tapasztalatait. Mindazonáltal, amikor én rögtön felfedezem, hogy ezt az élvezetet valaki olyantól kaptam, ami szégyenérzetre késztet engem. Beborítanak a szégyen hullámai. Hatalmas kényelmetlenséget érzek, mert ez megsemmisíti az egyéniségemet. Égek a szégyentől, és gyűlölöm magamat és Őt.
Ezt úgy hívjuk, hogy a Fény eltűnése, és ez nem igényel intelligens következtetéseket és döntéseket. Minden érzetet az érzéseken keresztül tapasztalunk, mert amikor az élvezet eltűnik, többé nem jutunk teljesüléshez. A kapás szégyene ez nagyon emelkedett érzés. Azt akarom, hogy mindent érjünk el.
ft
