A megértés csak az odaérkezés után jön

Megjelent:: 10. 06. 2010 | Szerző:: yanive | Kategória: reggeli lecke, Zohár

A Zohar, Tetzaveh (Command),”  fejezet  132-133 bekezdés: “És a fa ágai hárman vannak, három vonal HGT…“ és  a patak fűzfái ketten vannak”  NH, amelynek sem szaga, sem íze, mint az emberek combjai.
A Lulav [pálma ág], Yesod, felveszi mindannyinkat és magába foglalja őket, mint a gerincagy a testben ….
Ezekkel a fajtákkal, amelyek megfelelek a HGT NHYM–nak, az embert látni kell a Teremtő előtt.  A pálmafa levelei magukba foglálják az egész sereget, amelyik egyesül ebben a megnevezésben, amelyen keresztül a Teremtőt hívjuk.

A Zohár könyve arra van szánva, hogy az odaérkezésben segítsen, ne a megértésben. Az odaérkezés a korrigált vágy realizálását jelenti, és az érzékelés kezdetét, és a spirituális valóság meglátását.  A megértés ezután jön. Ez azért van, mert a Klink nem a megértéséért van, nem birtokoljuk azokat a tulajdonságokat, amit a Zohár leír.

Ez nem a pálma ágáról vagy más növényekről szól, amit ebben életben ismerünk. A Zohár azon erőkről beszél nekünk, amelyek bizonyos ágainak formáját igénylik a mi világunkban. Megmagyarázza a spirituális gyökeret, amit nem érthetük, mert nem figyelünk arra, hogy hol vannak és hogy néznek ki.

Ezért hallgatjuk mi a Zohárt a legcsekélyebb megértés nélkül.  Mi realizáljuk, hogy ő leírja a valóságot, amit mi még nem fogunk fel. Hibásan vizualizáljuk ennek a világnak a képeit, ami a rossz közelítés.

A mi egyetlen feladatunk, hogy gondolkozzunk az egységesítésről, és hogy hogyan fedjük fel azt, ami a Zohár Könyvében le van írva, a köztünk lévő kapcsolaton belül.  Ez egy sztori a Felső rendszeren belüli kapcsolatról, és a Teremtő kinyilatkozásáról általa.

Ezért írja  Baal HaSulam  155 .bekezdésében  a  “Bevezetés a  Talmud Eser Sefirot” cimű művében, hogy a Kabbalisták nemcsak maguknak írtak, hogy szétosszák a tudást, hanem mindnyájunk „csodálatos meggyógyulására”. (Segula). Még ha nem is értjük, amit olvasunk, de megtartjuk a szándékunkat, hogy elérjük a Felső valóságot, amiről a Kabbalista könyvek beszélnek, vonzzuk a Körbevevő Fényt, amelyik visszatérít minket a Forráshoz, a Teremtőhöz. A Fény irányít minket, és ellát azzal a szándékkal, hogy adakozzunk, ahelyett, hogy a saját javunkra való adakozásról legyen szó. Akkor kezdjük érzékelni a Felső realitást, amelyik az adakozás tulajdonságában létezik. Azaz odaértünk a spirituális világhoz..