Egy pszichológiai gát az adakozás útján
Van egy pszichológiai gát a spirituális cél útján. Ha azt akarom, hogy eljussak az adakozáshoz, akkor semmi mást nem szabad kérdeznem, csak azt, hogy hogyan kell adakozni. Továbbá, ez nem az az adakozás, amit az én egoista eszemmel és jelen vágyammal definiálok. Ez azt jelenti, hogy nem kérhetek semmit, ami a megértésemen belül van; ez pont az ellenkezője lesz a valódi adakozásnak és a spirituális állapotnak. Csak amikor a spirituális állapotba mozdulok, és megkapom a spirituális attribútumot, akkor fogom elkezdeni megvizsgálni magamat, ott az új eszemmel és az új szívemmel. Akkor, érzem és értem magamat az adakozás vágyán belül.
Én egyszerűen nem tudhatok semmit az adakozásról az egoista vágyamban; ez nem fog működni. Valóban a legelső fázist a spirituálisba való belépésben, azt úgy hívjuk, hogy„keresztezzük a HYPERLINK “http://www.laitman.com/2009/12/crossing-the-machsom-is-counter-intuitive/” Machsomot” (az akadály a spirituális világ előtt) pontosan ez okból. Az adakozás tulajdonságának érzékelése teljesen el van különítve mindentől, ami az én jelen vágyamban van. Ezért ez az ész felett van (az én mostani megértésem felett), hogy én az adakozás tulajdonságát kérem. Én csak szeretném tudni, hogyan tehetek szert erre az attribútumra, még ha nem is tudom mit jelent. Jelenleg semmi kapcsolatom nincs vele, egyetlen pontjával sem, és nincs képességem, hogy leteszteljem. Egyszerűen elfogadom, bármilyen formában lesz ez kezelve Fentről.
Egy ilyen attitűd nem passzol egy komoly, fejlett, intelligens emberhez. Mindazonáltal ez épp az ellenkezője. Azok, akik fejlett percepcióval rendelkeznek, felfogják az összes folyamatot, amin keresztül megyünk. Megvizsgálják az egoizmusukat, és látják, hogy mennyire kontrollálva és leigázva vagyunk általa. Megértik, hogy nincs más választásunk, minthogy felülemelkedjünk, elvágva magunkat jelen kívánságainktól, és korlátozott egoista észlelésünktől és eszünktől.
Ezért a lecke alatt, én csak arra kérem a Fényt, hogy dolgozzon rajtam. Nem számít, hogy mit tesz velem. Én olyan vagyok, mint egy gyerek, aki nem ért semmit, de az anyja kezei között fekszik, teljes mértékben hagyva, amit az anyja csinál vele. El kell, hogy érjek ekkora odaadást és annullálást a Felső Lény előtt. Könyörgök, „Gyógyíts meg!”. Ezen kívül nem kérek semmi mást.
