A Teremtő felfedésének útja
Amikor olvassuk a Zohar Könyvét, megpróbálunk egy közös területet létrehozni, ahol törekszünk a szívben lévő pontjaink összekapcsolására. Ez azt jelenti, a „Tóra tanulmányozását”. Lehetetlen a „Tóra tanulmányozása”, ennélkül a szándék nélkül.
A szívben lévő pont, Izrael. “Isra-El” úgy is fordítható, mint “törekvés a Teremtő felé.” A tanuláson keresztül, el akarjuk érni a Tórát: a Fényt, ami korrigál bennünket. Akkor felfedezzük a Teremtőt a köztünk levő kapcsolatban. Ebben a kapcsolatban, a Teremtő felfedésének mértéke alapján van 125 fokozat, vagy öt világ, vagy a NaRaNHaY öt Fénye.
A mi világunkban teljesen hiányzik az olyan kapcsolat, amellyel megkezdhetjük az erőfeszítéseinket az egyesülésre. A végső pontját az egysülésnek nevezzük „Végtelen Világnak”.
Ez az, ahogy az egész rendszere a közös léleknek – amit nevezhetünk Adam Ha Rishonnak, Shechinanak, vagy a Végtelen Világ Malchujánakt of Infinity feltárul. Ennek a spirituális edénynek (Kli) a formáját nevezzük „A Teremtőnek”, ” (Kadosh Baruch Hu): a szeretet és az adakozás minőségének.
Minden ezen a rendszeren belül létezik. A Kabbala egész tudománya csak arról szól, milyen módon tárható fel a Teremtő, a formák azonosságának a törvényével összhangban, ahogy írva van: “A teremtett lények szeretetétől, a Teremtő szeretetéig”. Az egyesülés által, egy rendszert teremtünk, amely azonossá válik a Felső Erő adakozni akarásával.
Ezt a képet kell állandóan a szemünk előtt tartani, amikor olvassuk a Zohár Könyvét. Folyamatosan ellenőriznem kell, hol vagyok a kapcsolatnak ezen a létráján, amiről a Zohár beszél éppen most, akár akarok egyesülni a másikkal, akár ellenállok, és hogy mi az, ami éppen megállít ebben. Egész végig egyetlen dologra gondolok, hogyan kapcsolódok én (Izrael) a többiekhez, a bennünket egyesítő erőkön keresztül (Ami a Tóra). A helyes kapcsolaton belül, felfedezem a valódi minőségét az adakozásnak: a Teremtőt.
