Szentség és tisztátalanság
Kérdés:
Meg van írva, hogy a Sukkot –kor örömtelinek kell lennünk. Mit jelent ez?
Válasz:
Az öröm az elérés és az egységre lépés eredménye, az öröm elégedettséget hozni a Teremtőnek. Létezik a Végtelen világ, ami a teremtő befogadó edénye, amely üres. Ha én teljesítem a Teremtő akaratát a csoporton keresztül, ennek a beteljesítésnek az eredményeképpen érzek örömet.
Először ürességet és feltöltési igényt éreztem a Teremtőtől. Viszont, köszönve annak, hogy a csoporttal tanulok, rájöttem, hogy a beteljesülés kizárólag abból a tényből fakad, hogy megelégedést okozok a Teremtőnek. Én fel vagyok töltve adakozási szándékkal a Teremtő irányában ugyanúgy, mint ahogyan az anya örömmel telítődik amikor a gyermeke elégedett.
Végül is számomra mindegy, hogy adakozom-e vagy éppen én kapok. A lényeg az megelégedettség, amelyet kizárólag akkor érzek, ha Őt teszem elégedetté. Ha Őt elégedetté teszem, elégedetté válok. Azonban, ha azért teszem őt elégedetté, hogy én kielégülést nyerjek, ez önzés (klipa, héj), ugyanolyan ez mintha mindent csak a nyereség miatt tennénk.
Tehát, ha én azért teszem magam elégedetté hogy Őt tegyem ezáltal elégedetté, ez adakozás. Ha azért teszem őt elégedetté, hogy én elégedetté váljak, ez befogadás (kapás) tisztátalanság.
Bármelyik esetről beszélünk, mi mindketten elégedettek vagyunk. Mégis a szándék az, ami mindent eldönt: ki miatt teszem én ezeket a dolgokat? Ha szeretet van közöttünk, én elégedettebb vagyok, és elégedettebbé teszem Őt. A mi világunkban nincs is rá más minta, mint anya és gyermeke.
br
