De én csak ránéztem!
A Kabbala tudománya a törött, önző lelkek kapcsolatának korrekciójáról beszél, és arról, hogy vissza kell állítsuk a kapcsolatot közöttük, és hogy a lelkeket ki kell emeljük a pusztulásból. Nyilvánvalóan mindez a személyen belül történik, ahogy “mindenki a világot saját hibáin keresztül vizsgálja, méricskéli”.
De csak mi, akik még korrigálatlanok vagyunk látjuk a pusztulást. Mindez hasonló a modern fizikusokhoz akik azt állítják, hogy csak rátekintünk az Univerzumra mi képesek vagyunk az azon belül zajló folyamatokat megváltoztatni. A fizikusok kezdik felfedezni hogy mi megváltoztatjuk a valóságot még gondolatainkkal és tekintetünkkel is.
A személy gondolhatja azt: “Hogyan változtathatok meg valamit csak egyszerűen rátekintve?” Ez egy tipikus válasz, hasonlóan ahhoz, amikor összetörünk valamit és azt mondjuk: “Én semmit sem csináltam, de nézd mi történt”. Lényegében ez azt jelenti, hogy fizikusok elismerik, hogy “mindenki a világot saját hibáin keresztül vizsgálja, méricskéli”, ahogy azt a Kabbala tudománya mondja, hogy mi azért nem látjuk a világot tökéletesnek, mivel mi magunk vagyunk hibásak.
A törés mértékében mi csak pusztulást látunk magunk körül, de amekkora mértékben mi tökéletesítjük magunkat, mi magunk körül is tökéletességet látunk. Ezáltal az összes rejtettség bennünk kezdődik, azon a törésen belül mely elrejti a Végtelen Világot tőlünk. És a Kabbala tudománya elmagyarázza a mi saját előrehaladottabb állapotunkat: hogyan korrigáljuk magunkat és lássunk egy egyre tökéletesebb világot.
Minnél inkább korrigáljuk magunkat, a világ előttünk annál tökéletesebbé válik.
hzs