Amit egy jós sem mond el neked
A szabadság ott kezdődik, hogy eldöntöm, fentről vagyok irányítva vagy sem, van-e Teremtő vagy nincs és függök-e 100 %-ban Tőle?
Ha nem itt, akkor mit jelent a szabadság? Ha nincs szaabdság egyáltalán, akkor semmit nem tudok megváltoztatni, nincs min gondolkozni. De ha képesek vagyunk önállót tettekre, akkor hol a helyük?
Ezen a ponton elkezdek töprengeni, mi az életem értelme, a lényege, mi lesz aztán, minek ez az élet? más szóval, tudni szeretném, van-e hatalmam az életben bármit meg tudok-e változtatni? Ez a kérdés csak a “beszélő” szinten merül fel, az emberi lényben.
Az egész tisztázás arról szól, hogy önálló tettet tehetek-e a teremtő(természet) ellenére akár, aki mindent ural és vezet. Van-e szabad hely, pont, ami nem a természet uralma alatt van?
A rendes állati szinen az életben semmit nem tudunk megváltoztatni, azért olyan előrelátható. De egyetlen jós sem tudja megmondani, mi lesz a felső Erőben, a “beszélő” szinten”, azaz a teremtővel való kapcsolatomban, a szabadságomban. csak azt tudja a jós, hogy ebben a világban mi lesz a fizikai testemmel.
A jós sejtheti, mi lesz a fizikai testemmel az evilágban.
De a szellemiségtől elválasztó torlasz alatt nincs szaabdság; a szellemiségtől függ. Az állatnak nincs szabad akarata egyáltalán, s a mi fizikai testünk sem tér el ettől. de a lélek az e szint felett van s más erőknek engedelmeskedik, akik egy másik dimenzióban, másik világban vannak. Csak a lélekkel kapcsolatban van szabadságunk.
Milyen szabadság lehetséges e világban, ahol mindent az öröm és szenvedés határoz meg? csak aszellemiségben, a “középső vonalon” van szabadság. Nem érdemes az alapszükségleteken túl anyagi dolgokkal foglalkozni. Semmi értékest nem kapsz a testi élettől, s ha többet követelsz kitartóan az alapszükségleteknél, csak összazavarodik az életed.
De ha minden erőddel a lelkiséget akarod elérni, nyerhetsz. Ez a természeti törvény: a normális anyagi szintet kell megteremteni, de a többi erőnket a szellemiség elérésére kell fordítani. Ott lehet csak igazi kielégülésre lelni.
