Nincsen múlt vagy jövő a Tórában
Nincs olyan esemény a Tórában, ami már megtörtént, vagy meg fog a jövőben történni. Ezeknek csak fel kell tárniuk magukat a számunkra, oly módon, hogy mint állapotok magukban léteznek, mindegyik, a maga spirituális szintjén.
Jót érezünk, amikor a felismerésükért küzdünk, azonban amikor az élet nyom bennünket, akkor szenvedünk. Ez az, amiért fel akarjuk fedni ezeket az állapotokat most, és bevonzuk a Fényt, ami bezárja ezeket.
Ebből az okból, nem kell törődnünk azzal, ahogy a Zóhár leírja, az eseményeket, akár Kabbalista kifejezéseket használ, akár hétköznapi szavakat arra, hogy elmondja az Izraeliták törzseinek történeteit, és vándorlását. Mindig észre kell venni, egy aspektusát a történetnek: a lelkek közötti kapcsolatot, ami nem a testek, hanem a barátok között alakul ki, a spirituális szikráink, az egyesülési vágyaink között.
Minden más vágy „elvetésre kerül”; ezek, mint gondolatok, nem fontosak a számunkra, mert a létrehozott, biztonságos, kölcsönös garancia fennáll köztünk, és ezért ezek a vágyak nem akadályozhatják az egyesülésünket. Mi a testi vágyak fölé emelkedünk, és feltárjuk részleteiben, amit a Zohár ír a kapcsolatunkról.
A Zohár elmondja nekünk, hogy a köztünk lévő kapcsolat fel fog tárulni, és kiterjeszti az elért fokozatát, a kölcsönös garanciának. Ez a kapcsolatlépésről lépésre nyilvánul meg, a Zohár által leírt képeken keresztül. A Könyv a valóság beszéde, amely bennünk létezik. Csak fokozatosan fel kell tárnunk magunkban ezt a valóságot, mintha egy ablakszárnyat nyitnánk ki időnként.
kn
