A kapcsolat az élet
A mi természetes karakterünk az önmagunk szeretete: a gyűlölet és taszítás önző ereje. Ez az ahogy mi kezdetben érzékeljük magunkat. Másrészről a világban minden a kölcsönös kapcsolat erejével van átitatva, a szeretet és vonzás erejével.
A Kabbala a szeretetről főként ilyen értelemben beszél, egyátalán nem arról szólva amit mi egyszerű életünkben “szeretet”-nek nevezünk. A szeretet azt jelenti, hogy én a másiknak a vágyát magamba olvasztom annak érdekében, hogy azt beteljesítsem képességeimnek megfelelően.
Ez a jelenség a Közvetlen Fény négy fázisából ered. Az első fázis (Behina Aleph) bevezeti az élvezet iránti vágyat. A második fázis (Behina Bet) az az élvezet adás vágya mely megérti, hogy pontosan a megszerzés által lesz képes élvezetet adni a Teremtőnek. Ezt a fázist úgy hívjuk hogy Bina, vagy Elokim. Az egész teremtés ebből származik.
Később a harmadik fázis (Behina Gimel) jelenik meg, mely megszerez élvezetet az adakozás érdekében, melyet a negyedik fázis követ (Behina Dalet), Malchut, mely színtiszta megszerzés.
Most a Malchut fázisában nekünk hasonlóvá kell válnunk a Binához, a színtiszta adakozáshoz. A két hatalmas vágy egyesítésével, a megszerzés és adakozás egyesítésével, mi létrehozzuk a megszerzést az adakozás érdekében. Ezáltal amikor mi szeretetről beszélünk, mi a Bina erejét értjük az alatt, mely meg szeretné szerezni az összes hatalmas Fényt Felülről annak érdekében, hogy azt átadhassa, anélkül hogy bármit is megtartana magának. Ez az amit el kell érjünk a korrekció által.
Ennek eredményeképpen a teljes rendszer két részre oszlik: az egyik előttem és fölöttem, a másik mögöttem és alattam. Én mindent Felülről kapok meg, a Teremtőtől és aztán azt átadom a többieknek. A sejtek ugyanilyen módon működnek a testet szolgálva.
Mivel rendelkezik az egyéni sejt? Semmivel. Az csak megkap és aztán azonnal átad a többieknek, és mindannyian a szeretet kötelékeivel vannak összekötve. Mi van akkor elrejtve ezen a kollektív adakozáson belül? A részek egymással való kapcsolata egy különleges szellemet, érzéket hoz létre, egy speciális teret, mely az élet maga.
Sem a sejt, se egy testrész nem érez életet egyénileg. De a megfelelő kapcsolat átitatva a kölcsönös adakozás által az élet érzetét hozza létre bennük. Ők az életet nem külön külön magukban hozzák létre, hanem pontosan a kölcsönös kapcsolat által. A kulcs nem bennük van, ők egyszerűen beteljesítenek egy feltételt, azaz a tulajdonságok azonosságát hozzák létre, és aztán a Fény, a Teremtő beleöltözik kapcsolatukba. Ez a teremtett lény élete.
A közöttünk levő kölcsönös a kapcsolat létrehozza a Fény helyét. Más szóval a Kli (edény) az, amelyben mi az életet érzékeljük a mi kapcsolataink mértékének megfelelően. A teremtett lény a Teremtőhöz való hasonlóságának mértékében él, mely Teremtő a szeretet és egység kozmikus ereje, mely az Univerzumot irányítja.
hzs
