Dr. Michael Laitman

Szodoma valóban olyan rossz a megszerzés iránti vágy számára?

Kérdés:

Miért van a “Szodoma” kifejezés az emberek közötti rossz viszonyokkal társítva?

Válaszom:

Ha mi erre a tulajdonságra magára tekintünk, az látszólag a társadalom megvédésére szolgált egy szigorú törvény felállításával: Mindenki gondoskodik magáról, és családjáról anélkül, hogy kilépne a az elfogadott keretek közül. Ez valójában teljesen racionális, és nem könnyű elérni ezt az állapotot.

A Szodomában található élet törvényei nagyon egyszerűek: “Ami az enyém az az enyém, ami a tiéd az a tiéd”. “Ne érints meg engem, és én akkor nem bántalak téged”. Tilos a kölcsönadás, és senki nem kérhet kölcsön mástól. Mindenki annak az erőfeszítésnek megfelelően él, amit kifejt, amit megkerestél az a tiéd.

Mi megöljük a tolvajokat, és elpusztítjuk a hazugokat, mindenki aki másnak segít az károsítja azt, mivel az adomány lustasághoz és hazugsághoz vezet, mivel az a személy most már mindig megkapni akar, és abbahagyja a munkát. Ebben az értelemben a mi világunk rosszabb mint Szodoma!

Szodoma tulajdonsága azt jelenti, hogy nem irigylek senkit, én azzal rendelkezem amit megérdemlek, és neked az van amit te megérdemelsz. Ez az életfilozófia különleges, és bonyolult! Mi ezt a szót szídásra használjuk, de még csak meg sem közelítjük a magunk részéről.

A Szodoma tulajdonsága az nem önmagában negatív, hanem Izrael Földjéhez hasonlítva, melynek a jellemzője az, hogy arra vágyik, elérje a többiek szeretetét, Ábrahám tulajdonságát. Ezen az úton Szodoma megállítja a személyt, de önmagában ez a megközelítés (Szodoma) nagyon hasznos a megszerzés iránti vágy számára.

Amennyiben mi nem lépünk át az adakozás iránti vágyba, akkor Szodoma szintje a társadalmon belüli legkedvezőbb viszonyokat jelképezi: Ne adj semmit senki másnak, és ne kapj semmit senki mástól! Mindez a megszerzés iránti vágy egészséges attitűdje: amennyiben megérdemelsz valamit, akkor élj, ha nem akkor halj meg. Végül is minden amit a szükségletek felett kapunk meg károsítja akaratunkat, vágyunkat, mivel a feleslegen keresztül mi hozzászolunk mások kihasználásához, mely káros.

Szodoma lakói megértették, hogy nem szabad túlzásba esniük  megszerzés iránti vágyon belül. Mi a befektetett erőfeszítés arányában kapunk, ahogy az mondva lett: “A szenvedés mértéke határozza meg a jutalom mértékét”. Akkor mi a baj mindezzel?

Ezáltal nehéz Ábrahámnak elválnia Lottól, és viszonyuk hosszú ideig tart. És csak amikor Ábrahám meglátja a szükségét az előre haladásnak, hogy Szodomát (Kánaán földjét) a későbbi Izrael Földjévé változtassa, akkor vált csak, és cseréli fel a megszerzés iránti vágy és az adakozás iránti vágy fontossági helyzetét. Ezt nevezzük a Szodomai földrengésnek.

Ez egy nagyon komoly döntés a személy részéről, amikor érz, hogy meg kell változtatnia attitűdjét önzőségével szemben. Azáltal, hogy meghozta ezt a döntés válik a személy valóban szabaddá.

hzs

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,741 seconds.