Nézzük az életet “a tízedik emeletről”
Kérdés:
Mi az élet titka?
Válasz:
A titok, az élet irányának a megváltoztatása, megszerzésből, adakozásba, a „felebarátok szeretetébe” de legalább is annak az elvnek az irányába, hogy „ne tedd mással, amit magaddal sem tennél.”
Mihelyt valaki elindul az adakozás irányába, kijön a keskeny világából, ahová be van zárva, és ahol úgy működik, mint egy robot, követve egy bizonyos, meghatározott törvényt, amely előre le van rögzítve. Semmi nem tud szabadulni ennek a törvénynek a megkötözöttségéből. Ezen a módon gondolkozunk, az elrejtések és a hiányos tudás miatt.
Például, tételezzük fel, hogy letekintek a 10. emeletről arra, hogy mi történik, és látom, hogy autó kanyarodik be a sarkon, miközben valaki, aki nem vette észre, lelép az úttestre, és a kocsi elgázolja. Vagy látom, ahogy valaki otthagyta a kocsiját egy helyen, ahol nem kellett volna, de már jön is egy rendőr, az ő irányába, és megbünteti.
Mindezt felülről látom, de az emberek semmit nem látnak ebből alul. Azonban ez a hiányos tudás, feljogosítja őket, hogy azt mondják, ezek az események, pusztán a véletlen játékai? Számomra ez nem véletlen, mert látom, hogy minden összefüggésben van egymással, az időben egymással. Ez nem egy fantázia, hanem egy bizonyos feltárás.
Néha nézünk egy csecsemőt, és megértjük, hogy valami annak eredményeképpen történik, amit előtte cselekedett. Mi már előre tudjuk ezt, ő azonban nem tudja, mert korlátozott tudással rendelkezik önmagáról. Ezért, nincs szabad választásunk; csak korlátozott tudásunk van.
A legmélyebb, amit feltárunk ebben a világban, a legtöbb, amit érzünk,az,hogy hogyan vagyunk vaslánccal megkötözve. Nincs szabadság – sem a gondolatokban, sem a vágyban, sem cselekedetben. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy megváltoztatjuk az irányultságunkat. A jelenlegi gondolkodás rendszerünk teljes egészében a saját magunk érdekében való megszerzésre irányul; ez azonban teljes egészében limitált, mégpedig mag a vágy által van bekorlátozva.
Azonban képesek vagyunk ezt az ellenkezőjére váltani, negatívból pozitívba! Kezdjen el adakozni valaki, és kiderül, hogy ezen megy keresztül! A személynek már megvan a gyökere a jövőbeli, altruista adakozási vágynak, „a szívben lévő pontban.” Csak azt az erőt kell magára vonzania, amely fejleszti őt. Akkor, többé nem lesz bekorlátozva ebben a tekintetben, mert ki fog jönni önmagából, kívülre.
Miután keresztülmentünk a teljes fejlődésünkön, végül is feltárjuk, hogy az állati test, amelyben vagyunk, semmilyen „emberi” nem tartalmaz, egyetlen ponton kívül! Ha valaki a testre koncentrál, akkor ő egy állat és ha erre a pontra fókuszál a szívében, akkor feltárja z embert.
kn