Nincs ingyen ebéd
Kérdés:
Van érdemleges, prédikálható anyag az altruizmusról, amely a korrekció első állomása lehet?
Válasz:
A kabbala bölcsességének terjesztése során, nem fektetünk erőfeszítéseket az altruistákkal való kapcsolatba. A legjobb forgatókönyvek szerint, az adományozó szervezetek szétosztják a szegények között, amit másoktól összegyűjtenek: például lisztet az egyik cégtől, ruhaanyagok egy másiktól, cipők egy harmadiktól. Természetesen ez helyes, bár nagyon keveset jelent ez. A legtöbbször ez sem jut tovább annál a szinténél, hogy beszélünk róla.
Azonban fontos megérteni, hogy semmit nem fejlesztünk ezekkel a dolgokkal a világban. Tény, az egoizmus, amely lerombolta a világot, nem korrigálható ezekkel a cselekedetekkel. Egy egoistát, a vágyai kielégítése által pusztítunk el. Neki olyan feltételekkel kell szembesülnie, hogy megszerezzen egy munkát, és valamit az esze vagy a keze által hajtson végre.
Az embernek tevékenykednie kell, előállítania valamit, cserébe azért, amit a létfenntartása során kap. Különben egy parazitát tenyésztünk, és emberek milliárdjai nem akarnak dolgozni, de elvárják, hogy valaki lássa el őket.
Később, ezek kimennek az utcákra, és lázadnak az ellen, hogy valaki csökkenti a jólétüket. És nem ők a kizárólag hibásak ebben, mivel a többiek helyezték őket erre az útra, ők fejlesztették ki ezt a hozzáállást bennük.
Az Európai kormányzás hozta létre azokat az ellenzőket, akik lázadnak a jólétet csökkentő intézkedések ellen a napokban. Világos üzenetet kaptak: „Ne tegyetek semmit, és mi fizetünk ezért.” Más szavakkal, mi magunk követtünk el egy hibát, és most meg kell fizetni ezért. Valóban, ki utasítaná vissza a jótékonykodást, miközben ez vált normává?
Az embereket nem kell oktatni arra, hogy kaphatnak dolgokat adományként. Amikor ezt tesszük, nem vesszük figyelembe az egoisztikus természetüket.
Ugyanez történik a gyermekekkel. Ráébrednek, hogy valaki folyamatosan ad nekik valamit cserébe azért, amit ők adhatnak cserébe. Folyamatosan tanítjuk a gyermeket az élet megfelelő kezelésére, és az egoizmusával való együttműködésre. Semmit nem leget kapni, erőfeszítés nélkül.
Biztos, hogy a gyermekeknek kell egy speciális megközelítés, amely ugyanezen a törvényeken alapul. Adunk nekik egy kis édességet, de nem azért mert aranyosak, hanem met megoldottak egy matematikai feladatot, vagy más gyakorlatot. Különben elkorrumpáljuk a gyereket, hiszen most már elvárja, hogy bármit megkapjon ingyen az életében. Ennek eredményeképpen egy nyomorúságos teremtményként nő fel, aki nem tudja, hogy kell élni.
Minden esetben meg kell fizetni az árát mindennek, a felnőtteknek és a gyermekeknek egyaránt. Emellett az embernek tudnia kell, kinek fizet, mit fizet meg, és mit várnak el fizetségként tőle. Csak akkor épít fel egy helyes hozzáállást a többiek irányába, önmaga körül: Nem csak megkapni akar valamit kívülről, hanem vissza is akar adni valamit. Így egy teljesen új filozófia és forma emelkedik fel benne.
kgy
