Kérdés:
Egoizmussal működünk az emberi szinten. Mi a viszonyunk az ásványi, növényi, állati szinthez?
Válasz:
A létszükségletek elve. Mindig csak annyit venni, ami a létminimum. Minden más csak zavaró. “Minél több a birtoklás, annál több a zűrzavar “. Ha az emberi szinten gondolkozol, a többi szinten elég a létminimumon lenni.
Például vannak emberek, akik kutyát tartanak. A kutya reggel hangosan ugat, követeli, hogy sétáltassák meg. Együtt sétál a gazda és a pórázon a kutya. Én nem odakint, hanem idebent sétáltatom pórázon a “kutyámat”. Igen, erről a belső “állatról” gondoskodnunk kell. Etetem, sétáltatom, megmosom, elaltatom, mindent megteszek, hogy hagyjon engem az emberi szintre, az adásba, a szellemiségibe, spirituálisba eljutni
Ez az egészséges alapállás megkönnyíti az életet. Szimpla mechanikus határok közé helyezzük az anyagi életünket, mint egy sok fogaskerékkel működő órát. Mindenkivel ki kell jönnöm, minimális anyagi jólétet kell biztosítanom a családomnak, de a fő energiámat a legfontosabb dolgoknak szentelhetem.
kgy