Dr. Michael Laitman

Egoizmusunk holtágát otthagyjuk

Mikor kijövünk a külső világba, felfedezzük, hogy van egy általános erő, amiben az adás és a kapás is benne foglaltatik. Itt van mindennek a forrása, ez tölt ki mindent. Az ész ereje, a gondolaté, a tervé: az általános erő a  Natúrában.

Nevezhetjük “teremtő”-nek, mert mifelőlünk (érzéseinkből) nézve ő a teremtő.  De mégis egy mindent-magábafoglaló erőről beszélünk, amiben minden erő benne van.

Tanulmányozás közben a részeit tanuljuk: a természet törvényeit, a szellemiségben a földi szint feletti adás törvényeit. Közben a földi lényünk felépítését is megértjük, a világban működő törvények forrását.

Ennek eredményeként az ember megérti miért él és hogy  a helyzetek, amikbe került, a saját egyoldalú világnézete eredményei. És akkor elkezdni magát felépíteni, nem erőszak miatt, hanem saját akaratából. A természet törvényeit feltárva természetesen máshogy viselkedik. Az egoizmusban megérti, hogy nem tehet másképp.

Talán világos: ma automatikusan a legnagyobb nyerés vágya vezérel. És ez így is marad, de elkezdjük majd az általános hatást is figyelni: függünk egymástól és a világtól. Mivel az egész rendszert látjuk,máshogy fogunk viselkedni, mint azelőtt.

A legfontosabb az általános képet látni- s akkor természetesen nem csinálunk hibákat. Erre vezet minket a  Kabbalah.

Ahogy fejlődünk, feltárjuk fokozatosan az egoista voltunkat. de általánosságban már feldolgoztuk, kimerítettük az egoizmus eszközeit a technika és a tudomány világában, s az emberi közösségek és a család szintjén is. Ez zsákutca, holtág.

Ekkor merül fel a további tudás igénye. A világ végén állunk, érezzük az új világba való átmenetet. Már itt van: köztünk. Néha más dimenziónak nevezzük, mert fontos nekünk a  dolgok mérése: a szempontváltás ugyanabban a tömegben más jelenségeket lát meg. Így fedezzük fel az új világot.

kgy

Szólj hozzá

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

77 queries in 6,104 seconds.