Az adakozás láthatatlan, de végtelenül fontos
A spirituális úton megkérdezem magamtól, mi azt, ami megoldhatatlan kérdésnek látszik, hogy hogyan kerülhetek át, a gonosz hajlamomon, az egoizmusomon. A kabbalisták azt mondják, „meg kell próbálni.” Amit úgy kell érteni, a Teremtő szemben áll a természetünkkel, az adakozás minősége szélsőségesen idegen az embernek, még csak gondolni sem tud a felebarátok szeretetére, nem is beszélve az elv alkalmazásáról.
Akkor tehát mit kell tennie? Fokozatosan előrelépni. Cselekedeteket végrehajtani, amelyek elviszik az embert a helyes imához. Igénybe venni az összes lehetséges eszközt és trükköt annak érdekében, hogy mégis érezhessük az adakozás minőségének fontosságát, és felülemelhessük, a megszerzés minőségein. Még ha ez ellentétes is az ember természetével, ha azt is érzi, hogy nem tud adakozni, mivel az adakozást túlságosan keserű ízűnek érzi, akkor legalább a gondolataiban érje el ez a minőség a megfelelő súlyát és nagyszerűségét, és emelkedjen a helyére az a tény, hogy mindez nem más, mint a Teremtő. Ez irányítja a világot, és ez elfogadott abban a környezetben, ahová a személy belép.
A különböző trükkök használatával, magára vonzza az ember a Reformáló Fényt. Más szavakkal, a tanulás, a csoportban való munka és a terjesztés által, az ember felkészíti a szándékát: „Akarom a Fény befolyását.” Akarom a Fényt, az adakozás erejét, amely létrehozta a vágyamat, vagyis a kapni akarásomat, befolyásol engem , befolyásolja a vágyamat, és hozzáadja azt, az adakozás szándékához.
A személy nem tudja pontosan, mit kérjen, de mindenképpen megpróbálja. Végül is, fel akarja tárni a Teremtőt, azaz az adakozás minőségét. Fel akarja tárni, a közös edényt, a közös lelket, vagyis azt, amikor az egymás vágyaival való törődés szellemében, amely megmutatja magát a személy számára, az egyetlen lelket alkotó rendszer formájában. Fokozatosan, az ezt megelőző és a tanulás alatt meglévő szándéknak köszönhetően, együtt a barátokkal, az ember elér ahhoz, amit valamiféle csodának nevez és elkezd többet és többet érezni, valóban megbecsüli és értékeli az adakozás minőségét.
Hirtelen, nagyon fontossá válik ez a személy számára. Elkezd az egész világán eluralkodni, mivel az adakozást nem kell kimutatni. Ez a minőség támogatja az ásványi szintet, emeli fel, a növényi szinte, ad életerőt az állatoknak, és ad egységet és összekapcsolódást a Teremtővel, az embernek.
Amikor ez a „varázslat” megtörténik az emberrel, hirtelen szeretetet érez, és kapcsolódást ehhez a minőséghez. Egy speciális érzés jelenik meg benn, ezzel a minőséggel kapcsolatban. Készen áll mindannak az elfogadására, amit ez a minőség adni akar a számára, csak azért, hogy hasonlóvá váljon hozzá, és ez által élvezetet szerezzen belőle. A személy azt érzi, hogy képes ezt megtenni, hogy így jót tehet az adakozás irányába, azaz a teremtő irányába is.
Mindez bennem zajlik, a Fény befolyása alatt. Azonban ez csak az általam tett erőfeszítések mértével arányosan történik, meg, annak mennyiségével és minőségével összhangban! A tanulás előtt, felkészítem magam a kérdéssel: Miért nyitom ki ezt a könyvet? A válasz az, hogy ez csak az adakozás megszerzésének érdekében történik, a Teremtő feltárása és a Vele való egyesülés miatt. Más szavakkal, ez az egység érdekében van, az adakozás erejének használatával, tehát ez fog irányítani engem belülről, és emeli a szándékaimat a vágyam fölé.
Ez az, ahogy az ember előre halad, egészen addig, ameddig a teljes egoisztikus vágya feltárul a számára, mialatt az adakozás ereje hatalmas szándékká válik benne, és az adni akarás, a megszerzési vágy fölé emelkedik. Akkor a megszerzési vágy és az adakozás érdekében megjelenő szándék egyesül, és az ember eléri az eggyé válást a Teremtővel.
Ez az, ahogy helyesen megvalósítjuk magunkat. Írva van ezzel kapcsolatban, hogy „Israel megvalósítja a Teremtő akaratát.”
KN
