Dr. Michael Laitman

Hogyan hozzuk létre a reményt a megváltásra

Dr. Michael Laitman

Kérdés

Miért olyan nehéz megőrizni a hajlandóságot, szándékot a Zóhár olvasása, tanulása közben, s elképzelni a kapcsolatot egymás között a szövegre is figyelve közben? Mit kéne tennünk?

Válasz

Ha valaki egy nagy szerencsétlenségben találja magát, és azt mondják neki: “Olvasd ezt a szöveget félóráig, ebből megtudod, hogyan kell a katasztrófából kikerülni!”, akkor elképzelhetjük, mivel töltené a következő fél órát. Nehéz volna ráfókuszálnia? Milyen reményt és igyekezetet érezne, hogy megértse, mit várnak tőle,mit talál ebben, milyen megmentést és hogyan jön az el…

Minden a környezeten múlik, a társakon, hogy mennyire lelkesítenek a Zóhár-szöveg olvasásának belső fogadására. A többi kabbalista eredetű szöveg is hasznos valamelyest, mind jól hat az olvasóra, mert egyszerre ész és érzelem kell hozzá és azok magunkhoz csatolása.

A Tóra maga tökéletes, tiszta, elérhetetlenül, a “mennyekben” (önzetlenségben). Mit jelent a tiszta (Tmima)? Hogy senki nem éri el. Ez a felső Fény. Csak várjuk az eredményét, hogy jelentkezik bennünk.

Csak a csoporttársak adhatják meg nekem ezt a lelkes hozzáállást és hajlandóságot, hogy erősen  vágyjak arra a gyógy-eredményre, amit a bibliamagyarázó Zóhár ad. Máshogy ez nem valósul meg.

Áthaladtunk ezen az állapoton, mikor épp csak elkezdtük még olvasni a Zóhárt. Az első pár hónapban az emberek olyan lelkesek voltak, a közös vágy és izgalom mindenkire hatott és kicsit mindenki érezte a megvilágítást maga körül, tudtuk érezni a Zóhár (ragyogás) hatását.

Most ez csökkent, mert először fentről kaptuk, s most nekünk kell kifejlesztenünk. Magától semmi sem egy a természetben. Kell egy kezdő ébresztő lökés, és aztán ez eltűnik, és magamnak kell beleadni, hogy a saját erőfeszítésemmel töltsem meg a fentről kiürített teret.

HA magunk nem adjuk ezt bele, akkor képtelenség a gyógyulási szándékot megtartani 45 percen át a Zóhár olvasás alatt és alig várjuk, hogy vége legyen az órának. Ha nem ébresztjük fel magunkban a belső rezgéseket, amely olyan, mint egy betegé, aki csak innen vár megmenekülést, akkor persze nem bírunk a szövegre figyelni és közben ezt a szándékot is tartani. És persze a többieket vádoljuk ilyenkor, hogy miért nem segítünk neki érezni, hogy mennyire létfontosságú ez, vagyis hogy a Cél fontosságára nekünk, a társaknak kellene  egymást ráébreszteni mindig újra.

Kabbalah Lecke 3/17/11, Zohar

 

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,569 seconds.