Felkészülés a következő találkozóra
Naponta többször számításokat kell végeznünk, és meg kell vizsgálnunk azokat az állapotokat melyekben vagyunk, a Teremtőhöz, környezetünkhöz és magunkhoz viszonyított helyzetünket – és igazítanunk kell irányunkon. Mi állandóan lesodródunk az útról, mindez természetes. Végül is önzőségünk folyamatosan növekszik, és nekünk egyre több erőt kell hozzáadnunk, hogy azt irányítás alatt tartsuk.
Nekem le kell választanom állati testemet a spirituális célról, hogy a testnek megadjak mindent ami szükséges, és minden mást a cél elérésére összpontosítsak, azt a környezethez voszonyítva meghatározva, annak megfelelően, mennyire erősen akarok az utóbbihoz csatlakozni.
És akkor nem zavarodom össze, és nyilvánvaló lesz mennyire lesz szükségem szokványos életemhez, és mennyit vagyok képes környezetnek adni. Azaz pontosan tudni fogom hol is vagyok, hol van a határvonal. Mindez nagyon fontos, mivel amennyiben érezzük ezt a határt, akkor képesek vagyunk magunkat megfelelően irányítani: adjuk meg a szükségest a korporealitásnak, és mindent más lehetségest tegyünk meg a spiritualitás érdekében.
Most a kongresszus előtt meg kell vizsgáljuk mennyire érezzük szükségét az összekapcsolódásnak. Ébresszük fel magunkat azáltal, hogy előző kongresszusok felvett anyagát nézzük, hogy kapcsolódjunk ahhoz a boldog környezethez, mely boldog előrehaladása okán. Ez képes a személyt megfelelően felkészíteni.
Nincs idő a spiritualitásban: nincs múlt, jelen vagy jövő. Ezáltal amikor mi korábbi felvételeket nézünk, az nem jelent múltat. Mi ahhoz az állapothoz kapcsolódunk mely most létezik. Semmi különbséget nem jelent, ha mi olyan felvételt nézünk mely 6 hónapja történt, vagy abban veszünk részt ami ma történik. Mindezek az állapotok eggyé kapcsolódnak, ugyanazon valósággá. Azáltal hogy inspirációt kapunk a múltból, képesek vagyunk felkészülni a következő találkozóra.
