A személy alszik, a munka megy tovább
Kérdés:
Hogyan tekint a Kabbala arra amit álmainkban élünk át?
Válaszom:
Mindaz az idő, amikor a személy nincs aktívan belső munkában, és nem tesz erőfeszítést arra, hogy egységet hozzon létre a csoporton belül annak érdekében, hogy felfedezze a Teremtőt, az kitörlődik életéből.
De minnél hatékonyabban használjuk fel időnket annak érdekében, hogy korrigáljuk szándékunkat ébrenléti időnk alatt, annál több alvással töltött órát vagyunk képesek ahhoz ugyancsak hozzáadni. Tegyük fel, hogy a nap egy órájában, vagy 1O%-ban abból az időből amikor ébren vagyok a megfelelő szándékra gondoltam, és erőfeszítést tettem, akkor ugyanaz a 1O% idő alvásidőmből ugyancsak arra a “számlámra” kerül erőfeszítéseim eredményeképpen.
De az álmodás maga az csak napközbeni gondolataink eredménye. Éjszaka mindazokat ki kell válogatnunk, rendszereznünk, és el kell raktározzuk megfelelő helyeikre, agyunk archívumában. Ennél fogva agyunk dolgozik éjszaka is amikor mi alszunk, de azt az anyagot dolgozza fel, melyet napközben kapott meg. Ennek eredményeképpen különböző álmokat látunk, melyek egy része azokra az eseményekre, tapasztalatokra utal , melyeket éber állapotunkban átéltünk, részük pedig teljesen absztrakt, korlátlan fantáziánk eredménye.
De semmilyen spirituális nincsen álmainkban. Az állatok is álmodnak, nem csak az emberek.
