A filozófia és az emberek többsége azt hiszi, hogy az anyagi világ a szellemiből születik. Igen, a kabbala is ezt mondja: a Közös Vágy világa összetört, a vágyak elvesztették szűrő-héjukat, egoisták lettek s egyre mélyebbre süllyedtek, amíg le nem zuhantak az evilágba. Ez határozza meg a felfogó-szerveinket és a létünket e világban.
Vagyis mi a szellemi-érzelmi világból “érkeztünk” ide, onnan vetítődünk. valahogy a szellem terméke a testiség. Kérdés, hogy teljesen leválik-e a testi világ a szellemiről, vagy van valami indirekt kapcsolódása még?
Sem a filozófia, sem a természettudományok nem képesek az adó-erőt vizsgálni, lévén az egoista vágyak foglyai. Ezért nincs kapcsolatuk a szellem világával, csak fantáziaképek szintjén.
Vannak “tudományos” kísérletek, hogy valami, amit “léleknek” tekintenek, talán valahogy felfogható, azonban ezek a szellem világának helytelen meghatározásain alapulnak. Olyanok ezek a filozófiai állítások, amelyek kutatási eszközökkel s valós szellemi kapcsolattal nem rendelkező emberektől származnak, hogy csak “feltételeznek” dolgokat, nem tudnak.
feltételezni s fantáziálni bármit lehet. Az emberi fantázia végtelen. Például mérték az emberi test súlyfogyását halál után. Feltételezték, hogy a súlyfogyás a lélek súlyára utal, s így az mérhető. Vagy regiszrálták az elektromos impulzusokat a halál beálltakor s ezt a lélek távozásával azonosították.
Nem beszélve a klinikai halál beálltakor fellépő hallucinációkról , melyek álomszerűek. Azt állítják, hogy ezek az érzékelések a “szellem” világára vonatkoztathatóak s a személy oda “felemelkedik”, majd “visszatér” a tudat kitisztulásával.
Mindezen állítások a “szellemi” világ helytelen meghatározásából adódnak.Ezért az emberek tévhitekben élnek, azt hiszik, hogy a szellem világa érinthető és vizsgálható fizikai világunkban.
Azonban a szellem világa valójában az egoista kapó vágy felett létezik, ami a mi anyagunk, a fölött. Itt adódik a valóság-érzékelés problematikája: mert az emberek csak a tapintható anyagot tekintik anyagnak. Híres a meghatározás: az anyag a tárgyi valóságban érzékeinkkel tapasztalható. de mit is érzékelek? csakis a vágyaimat.
Ez zavar össze minket, embereket. Azt gondoljuk, az anyag szilárd, folyadékos, légnemű s négy alakja van: tűz, víz, lég, föld, ásványi,növényi, állati, beszélő…De az elfogadás tana szerint az anyag: a vágy, a saját vágyunk!
Ez zavarbaejtő. Látok itt egy fém csövet kint, ami mozdíthatatlan, s azt mondják, ez az enyém, és “bennem létezik, vetítem csak”. Ettől bevadul mindenki, s innentől nehéz erről beszélni.
Tehát sok akadályt kell legyőznünk, hogy olyan szempontunk legyen, ami helyesen meghatározza a valós jelenségek mindegyikét, s ami közös lehet a filozófusokkal és tudósokkal.
Tehát a “testiség” és a “szellemiség, lelkiség” eltérő meghatározásai gondot okoznak. Az emberek leggyakrabban azt gondolják, hogy a kultúra területének sokféle emberi aktivitása tartozik a “szellem” világába. tehát például a tánc spirituális élmény.
Csakhogy ezek a helytelen elképzelések és meghatározások zavaróak és összezavarják a komoly megbeszélést. Ezért a világnak szüksége van arra, hogy helyes meghatározásokat adjunk a szellem és a testiség megkülönböztetéséről: vagyis élet és halál, felső és alsó valóság kérdéseiről.
Ezáltal sok gond megoldhatóvá válik. A helyes meghatározást érdemes szilárdan beültetni az agyunkba és azon keresztül elkezdeni nézni a világot. Akkor nem tévedhetsz többé ebben.
[30952]
Kabbalah Lesson 12/27/2011, “The Wisdom of Kabbalah and Philosophy”