Eltökéltnek lenni az úton
Minden egyes személy el van kötelezve, és nincsenek mentségek, vagy elnézések annak kivitelezésével kapcsolatban: A személynek gondoskodnia kell a boldogság, önbizalom érzéséről, és arról az erőről mely környezetünkben található. A személy nem mutathat gyengeséget, vagy döntésképtelenséget mely eredendő természete, még akkor sem, ha a személy még nem emelkedett elő a ködösségből.
A személynek nem szabad nemtörődömséget mutatnia, mely újra és újra megjelenik bennünk, ahogy önzőségünk növekszik. Nekem önzőségem fölött kell dolgoznom, állandóan önbizalmat, határozottságot sugározva az úton, és boldogságot annak jeleként, hogy én egy tökéletes állapotban vagyok.
Lehet hogy úgy tűnik, hogy semmivel sem rendelkezem, de nincs is szükségem semmire. Én csakis a színtiszta adakozás állapotában akarok lenni. Végül is teljesen mindegy mit is szerzek magam számára, az csak önzőségemhez tartozna. Csakis amikor lekapcsolom magam arról, amikor én boldog vagyok, hogy az üres, és én semmilyen beteljesülést nem követelek annak számára, akkor kezdem csak megszerezni a spirituális világot. Ezt az átmenetet hívjuk úgy, hogy “spirituális megszületés”. Nagyon remélem hogy nem felejtjük ezt el.
Rabas a következőket írja, “A személy segíti felebarátját” című cikkében:
Minden egyes személynek oda kell figyelnie, és arra kell gondolnia hogyan segítheti barátját azáltal, hogy jó hangulatot vált ki benne. A hangulattal kapcsolatban minden egyes személy képes egy hiányos helyet találni barátjában, melyet ő képes megtölteni.
És a “Csoport célja” című cikkben azt írja:
A közösségben a személyeknek külön oda kell figyelniük hogy bizonyosak legyenek abban, hogy gondtalanság nem kerül a környezetükbe, mivel az mindent elpusztít.
Bárki aki figyelmen kívül hagy bármit is az úton, a tanulásban, vagy a barátok és a tanár nagyságának megvalósításában, az a személy meggyengít minket. Ennél fogva azonnal ki kell őt dobnunk a csoportból. Ő a mi legnagyobb ellenségünk. Ne hagyjuk őt egyedül. Hagyjuk hadd gondolkozzon el azon mit is csinál, engedjük, hogy bocsánatot kérjen, hagyjuk hogy megérthesse mi is a probléma, és akkor leteséges az ő visszavétele a csoportba.
Az a személy aki meggyengít minket az úton, nem maradhat meg a csoportban akár egy pillanatra sem. Ha megtartjuk ezt a szabályt, akkor bizonyosan gyorsan elérjük célunkat.