Kérdés: Láttuk, mondtad, hogy a csoport olyan az ember számára, mint egy embriónak az anyaméh, s érdemes magunkat lenullázni a csoport előtt s ragaszkodni az anyaméh falához. Mit jelent ez?
Válasz: “Az uterusban a sperma három napon át kapcsolódik” s ez azt jelenti, hogy az ember ragaszkodjon a tanulótársak környezetéhez: a tanárhoz, a csoporthoz és a könyvekhez.Ezek hordoznak egy gondolatot, amely az a forrás,amihez az ember kapcsolódni akar. A jobb oldal /teljesség, gyógyulás/ és a bal oldal /hiányok/ között felépíti a maga középső útját és ezzel merül bele az új környezetbe..
A jobb oldal az adás, az odaadás oldala, amely “vakon” is vezet minket. Baloldalt van a vastag nyerseség az önzés vágya /aviut/ s mi magunk a jobb oldalra akarunk átjutni. A középső vonal az, mikor már egy állandó szintet elértünk a betárulásba és nem csökkentjük.
És mindegy, hogy mi történik, már nem tudunk visszamenni oda, ahol a gondolataink s vágyaink lekapcsolnának az oddadásról, a “Nincs Más Rajta Kívül”-ről vagy a “Jó és Jótevőről”. Ezt értjük az alatt, hogy belekapaszkodunk az “anyaméhbe” — a csoportba.
Ez a legkomplexebb perc. Ennek a sikeres véghezvitele a csoport társak, a környezet előtti megalázkodás nélkül nem mehet. Írva van: “A büszkeség megalázza az embert”
Kérdés: Ha elmagyaráznád, mi is az a “megalázom magam”?
Válasz: Talán azt mondanám, hogy ez azt jelenti, hogy a saját utad helyett minél inkább a tanár javaslatait követed, amikor azt javasolja, hogy nyeld le a gőgőt, s növeld meg a társak fontosságát s ők adják neked a közös vágyat a gyügyulásra – a cél fontosságát.
Ez segíti elő az ember lelkiségi növekedését.
És aki ebben sikeres /ami nem könnyű/ akkor végre elérte a sima utat, s ez gyorsítja a cél elérését. Évekket spórolhatunk így.
[44514]
From the Daily Kabbalah Lesson 3/25/2011, Writings of Rabash
