Mi még nem létezünk
Hogyan helyezhető a Kabbala tudománya a gyakorlatba, és hogy végezhető az laboratóriumi kísérletként? Végül is a Kabbala az egy színtiszta gyakorlati tudomány, nem filozófál, nem meséli el nekünk hány angyal uralkodik a mennyekben, és hogy a személy hova jut halála után. Nem, a személy arra kap lehetőséget, hogy felfedje létezésének következő szintjét itt és most.
Hogyan érhető mindez el? Hogyan található egy egyensúlyi állapotot a megszerzés és adakozás erői között annak érdekében, hogy felfedjük a felső világot, a spirituális életet, lelkünket? Meg van a lehetőségünk hogy mindezt a gyakorlatba helyezzük. Még akkor is ha csak egy barátom van, együttesen képesek vagyunk felépíteni a kölcsönös kapcsolatok rendszerét egymás között, mely lehetővé teszi számunkra az emberi szint elérését, mely magasztosabb annál az állati fejlődési szintnél, melyen jelenleg létezem.
Mi az ami életben tart engem ma? Megszülettem egy állati szinten létező anyától, és “állati környezetben” nőttem fel. Kisbabaként tejet szívtam magamba, utána elkezdtem sétálni, növekedni kezdtem, és kiléptem a világba. Mik az emberi növekedés kritériumai az állatival szemben?
Amikor barátom és jómagam, az egymást taszító önzőségünk ellenében, efölé az önzőség fölé emelkedünk, azt a szintet, melyen ezen cselekedet közben áthaladunk Machsom-nak (héberül határvonal) hívjuk, mely lehetővé teszi számomra, hogy abba hagyjam a csak magamra gondolkodást, és képes legyek megszabadulni magamtól. Ekkor válok képessé arra, hogy többé ne legyek rabszolgája vágyaimnak, mely állandóan csak a csalit üldözi, ellenállásra képtelenül.
Ezt a felemelkedést tekintjük úgy, hogy spiritualis születés. Ezt utána a növekedés, gyerekkor, és éretté válás időszakai követik, mely szintek mindegyike a spirituális növekedéshez tartozik. Ma mi magunkat érettnek, fontosnak és “helyes”-nek tekintjük, de mindez csupán korporeális nézet. Amennyiben mi egy olyan szűrőn keresztük tekintenénk magunkra mely csak a spirituális képet enedi át, akkor egy nagy ürességet látnánk csak. Spirituális értelemben mi még nem létezünk. Mi még nem léptünk be a spirituális megtermékenyítés állapotába, és még nem születtünk meg a spirituális világba.
