“Spirituális” gyakorlatok: a végső felülvizsgálat
Kérdés
Az egoizmus okosan és találékonyan ábrázol különböző képeket előttem. Hogyan különböztethetem meg a hazugságot bennünk, amelyek mások szeretetének álcázva bukkannak fel bennük? Végül is annyiféle vallás, és módszer beszél ugyanerről a szeretetről.
Válasz
A világunkban, a „felebarátok szeretet,” egy primitív játéka, a kicsiny egoista embereknek. Megtalálható valóban bárhol, a valódi, magasztos szeretete a felebarátoknak, olyan módon, úgy, hogy az gyakorlatban működik, folyamatosan?
Valóban, az emberek különböző megállapodásokat kötnek annak érdekében, hogy egymás „szeretetében” élhessenek, egész települések vannak ilyen módon berendezkedve Olaszországban, Indiában, Ázsiában. Azonban ha kicsit közelebbről vizsgáljuk ezeket meg, láthatjuk, hogy ugyanolyan egoisták itt az emberek, mint máshol, csak ebben az esetben elhatározták a mindenki számára kényelmesebb szociális viselkedési normák bevezetését.
Volt idő, amikor a kibutzok virágoztak Izraelben – mezőgazdasági szövetkezetek, melyek kollektív tulajdonban voltak, hasonlóan, egy kollektív farmhoz. Az emberek azért döntöttek így, mert meg voltak győződve, hogy ez több előnyt jelent a számukra, „adjunk fel részben az egónkat, és majd jól fogjuk magunkat ettől érezni.” Minden teljesen érthető ezzel kapcsolatban, azonban ez tényleg valódi altruizmus?
Az emberiség azt hiszi, ha bármit feladunk a felebarátaink irányába, az már is adakozás, altruizmus. Azonban emberek, akik csak egy kicsit is jobban informáltak az emberi természetről, vagy akik a kabbala tudományát tanulmányozzák, azok tudják, hogy bármilyen lemondás, nyereséget érdekében történik. Lényegtelen, miről mond le valaki, mindig megtalálható, mit kap érte cserébe. Még ha a nyereség rejtett módon is, de mindenképpen jelen van.
Például azért szeretné egy kibutzban élni, mivel ez megszünteti az aggodalmamat, hogy milyen módon rendezzem be az életemet. Egyszerűen azt teszem, amit mondtam. Azonban a fejlődés meghaladta ezt a megoldást, és a kibutz ideje lejárt. Ennek a fajta közösségnek, mint egésznek, nincs jövője.
Már láthatjuk, hogy az emberek közötti kölcsönkapcsolatok összességének változnia kell, a bennünk óriásivá duzzadt egoizmus miatt.
A változás folyamatosan történik, és ennek a belső dinamikának fog valamilyen módon megvalósulnia, különben robbanásszerűen fog kitörni.
Ez megtörtént a történelem során több vallással, hitrendszerrel, és módszerrel. Ma ezek egy világméretű kirobbanáson mennek keresztül, mivel az ember újra valaminek a keresésébe kezdett. Ez a végső felülvizsgálathoz vezet, hogy vajon ezek a módszerek kínálnak bármilyen valóságosat?
Ezt az analízist követően, ezek a praktikák a saját végükbe zuhannak. Végül is, ma az alapján az integrált mechanizmus alapján elemezzük őket, amilyen maga a természet. Még soha nem alkalmaztuk ezt a feltétel rendszert. Az emberek még egyszer végig pörgetik a mindenféle praktikákra, gyónásokra, misztikus tanításokra vonatkozó oldalakat, megpróbálva megérteni, hogy képesek ezek bármiben is segíteni, az új, integrált világban való eligazodásban?
Ez a folyamat egy rövid ideig eltart, hamar elér a végéhez, miközben minden velük szemben felépített elvárást lerombolva. Mindenki látni fogja, hogy értelmetlen, bármilyen segítséget várni ezektől. Minden ilyen értelemben elemzett tárgy kitart néhány évig, miközben feltárul a tarthatatlansága.
Végül is ha valaki nem változtatja meg az emberi természetét, hogy az olyan módon integrálódjon a lélekbe, mint a természet maga, akkor semmilyen más recept nem fog segíteni neki. Az egyetlen módszer, amely az embert globális, integrált lénnyé teszi és egyesíti másokkal, a Reformáló Fény bevonzásának módszere, azaz a kabbala tudománya. Csak mindenkinek meg kell kapnia a lehetőséget, a saját gonoszságának felismerésére. Akkor minden említett eszközről, praktikáról és azok kombinációjáról kiderül, hogy erőtlenek, és ezeknek a „spirituális trükköknek,” a teljes kiárusítása be fog fejeződni, a nem létbe zuhanással.
Az ember képtelen lesz lenyugtatni magát, mivel a világ rettenetesen gyorsan változik, és a probléma már nem az, hogy nyugtassuk el magunkat, hanem az „érdekek harca” hogyan érvényesüljön. Senki nem lesz képes túlélni az integrált rendszerben anélkül, hogy ehhez alkalmazkodna.
KN
