Az abszolut szabadság
A Teremtő mindent azért teremtett, hogy jótetteket adományozzon az embereknek. Azonban nekünk szükségünk van egy befogadó edényre, azért hogy megkapjuk a jót, amit a Teremtő akar adni. Ő azt akarja, hogy velünk együtt élvezze ezt a cselekedetet, és mi pedig pontosan úgy élvezzük ezt, ahogy Ő, azaz az adakozásból nyerjünk örömet. A világban ugyanis nincsen nagyobb élvezet!
Azonban azért, hogy nekünk meglegyen a megfelelő edényünk, amiben ugyanúgy nyerünk élvezetet, mint a Teremtő, nekünk ellentétes tulajdonsággal kell rendelkeznünk, amiben érezhetjük, a kitöltés hiányát. .Mert az adakozás vágya ellentétes a megszerzés vágyával. Mivel a Teremtő teremtette a megszerzési vágyat, ami ilyen értelemben mesterséges, es nem létezett ezt megelőzően, és szükséges, az ember adakozási vágyának eléréséhez.
Most a teremtmény érzi az ellentétet magában, érzi a vágyában, hogy élvezeteket kap az adakozástól. Majd a személy ezen az alapon számításokat végez és elkezdi akarni az adakozást, és már nem sóvárogja a megszerzést.
Az adakozás nem kitöltés, hanem tulajdonság, az adakozás maga is vágy. Az adakozási vágyban az adakozási cselekedet maga az élvezet… Ugyanakkor, a megszerzésben, cselekedet maga a vágy, és az élvezet, amely ennek a kitöltése, elválik tőle. A kitöltés a vágyban jelenik meg, és én ettől kapok kitöltést. Azaz, az én vágyam, és a kitöltése, két ellentétes dolog, és en nehézségek ellenében kell, hogy dolgozzak, azért hogy kitöltést kapjak, mert a kitöltést létrehozó Fény, ellentétes velem.
De az adakozásban másnak a hiányát, vágyát kell éreznem, és azt kell kitöltenem. Magában ez az adakozási cselekedet a másokkal való viselkedésben, és ezt én töltöm meg – ez a cselekedet fordított a saját megtöltésemmel. Nem várok semmit vissza. Az én elvezetem az adakozás cselekedetében van.
Ezért az ember, amikor a megszerzésben van, mindig kell, hogy vizsgálja és ki kell, hogy értékelje, mennyit ad es mennyit szerez meg ezért cserébe? Mivel a megszerzésben a fizetség mar nem tőle függ, hanem másoktól: azaz a másik mennyit akar fizetni neki?. Ha en az adakozásban dolgozom, és csak ezt akarom, en nem függök senki mástól és megtudom határozni magamban hol vannak az én határaim!
Az, aki az adakozás utjain halad, magában határozza meg, hogy milyen mértékben akar benne lenni. Es a Teremtő formaegyezésben lesz vele!. Mert létezik egy általános adakozási törvény, ami a szeretet általános törvénye, amely körül veszi es kitölti az egész teremtést. Az adakozásra nem lesz megszorítás és szenvedés sem. Ezért minden teremtmény megtudja határozni, hogy milyen szinten akar lenni kapcsolatban lenni az adakozás tulajdonságával, és gondolatával.
Itt nem lehetséges semmilyen számítás: mennyit tettem es mennyit fizettek nekem. Nem kell attól félni, hogy kevesebbet adtam, kevesebbet kaptam. Az általános törvényben vagyok, amely a kölcsönös adakozás, és amely körbeöleli a teljes valóságot, és kitölti azt, mert “Rajta kívül nincsen senki más”! Én határozom meg, hogy milyen szinten akarok lenni, es a szint szerint érzem a felfedezést és a rejtettséget, a lehetőségemet az adakozásra. Ilyen mértékben szerzek élvezeteket, örülök és szeretek.
BS
