Ez nem egy játék, hanem jelzések az út folyamatában
Kérdés
Miért látom úgy a Teremtőt, mintha sok különböző erőre lenne felosztva? Ez azért van így, hogy össze tudjam őt kapcsolni az én különböző állapotaimmal és vágyaimmal és így tapasztaljam meg őt?
Válasz
Ez így van. Amikor az én egóm – a vágy az élvezetre – úgy tartja, hogy a Teremtő felett áll, elkezd a Teremtő helyett bálványokat látni. Alapvetően, elkezd más erőket elképzelni a Teremtő erő helyett.
Én a saját, nem korrigált vágyaim lenyomatát látom „más isteneknek”. Amikor én nem az adakozás állapotában vagyok bizonyos vágyat illetőleg, amikor nekem nem sikerül a korrigált formámban cselekednem, akkor az a forma, amilyenre az én vágyam alakítja a Teremtőt, bálványnak nevezhető.
Ez a különbség a tíz tisztátalan szfíra (Klipák) és a Tíz Szent Szfira (adakozás) között. Amikor én az én megromlott Malchutomból tekintek rájuk, romlottnak látom a Kethert, és ezt a jelenséget nevezik „más isteneknek”, bálványoknak. Valamint az, amilyennek látom a Kethert az én már korrigált Malchutomból, azt nevezzük Teremtőnek.
A Teremtő összhangban van azzal a spirituális fokozattal, amelyből én megpróbálom Őt felfedezni és kapcsolatba lépni vele. Ez ugyanaz a felső erő, csak az én fokozatomhoz rokonítva. Ezért van az, hogy a bálványok megromlott formák, amelyeket az én agyam készít az egyetlen erőről az én hibáim következtében.
Ezért, ha a személy ezekhez a bálványokhoz megfelelően viszonyul, akkor ezek útjelzőkké válnak a számára. Ő rá fog jönni, hogy semmi sem teremtetett hiába, és ő egészen különleges módon juthat előre ezeknek a formáknak köszönhetően. Ahogyan írva van: „a Fáraó közelebb visz bennünket a Teremtőhöz”.
Én egészen különleges módon vezetem magam egyre közelebb az igazsághoz az egyik hamis bálványtól a másikig elérkezve. Lényegtelen, mennyire kényelmetlen és az igazsággal szembenállóak ezek az állapotok, mi ezekkel az igazsággal, szembenálló állapotokkal dolgozunk. Ez azért van így, mert nekünk még nincs kapcsolatunk az adakozással, a Szentséggel.
RB