A teremtmény gyermekévei
Az élvezet utáni törekvésre irányuló vágy, amelyet a Teremtő teremtett, ellentétes minőségű Vele, a Fénnyel, az adakozási minőséggel, és ezért csak megszerezni akaró. Azonban amikor a teremtmény felismeri az ellentétességét a Teremtővel, és vágyni kezd arra, hogy olyan legyen, mint Ő, adakozó, egyre magasabbra kezd emelkedni, az adakozás minőségében, melyet közvetlenül a Teremtőtől szerez meg. Még is, egy nagyon központi, eredeti pont elrejtésben marad.
A kapni akarási vágy, amely feltárul a számunkra a Végtelen Világ Malchutjában egyáltalán nem tud semmit önmagáról. Pontosan, mint egy gyermek, aki látja, hogy mi történik az orra előtt, és részt akar venni benne, azt gondolva, hogy bármi, amit felnőttek csinálnak, az jó.
Ugyanezen a módon a Végtelen Világ Malchutja megszorítja magát, és azt mondja, csak olyan akar lenni, mint a Teremtő, és semmi más nem érdekli. A Fény elfogadja ezt, és játszik a „gyerekével.” Megad a Malchutnak minden szükséges megerősítést. Ha az, egy szűrőt akar, akkor megkapja. Itt van a Galgalta, AB, SAG, MA, és BON Partzufja és a Nekudim Világa.
Először történik meg az edények törése óta, a Teremtő, a Fény feltárja a teremtmény valódi lényegét. Elképzelhető a „kegyetlenség,” amivel ez történt. Azonban ezen a ponton, még nem beszélhetünk teremtményről. Mi csak a kapni akarás anyagának megnyilvánulása vagyunk. A törés alatt tárult fel csak, mennyire ellentétes a teremtmény a Fénnyel.
Azonban ez még nem a saját felfedezése. A Fény az, amely eltöri a vágyat, önmagában, együtt a Fénnyel. Ezen az úton, az Atzilut világának rendszere, és a BYA (Beria, Yetzira, and Assiya) világainak rendszere jön létra, és egy bizonyos értelemben vett teljes állapot alakul ki, amelyben minden készen áll az ember megteremtésére.
Az ember, a Malchut és a Bina összekapcsolódásából jött létre. Amikor ez a különleges teremtmény, a megszerzési és az adakozási minőségek egyesülésének alapján feltűnt, megszerezte a saját tudatos cselekvéseinek lehetőségét, amelynek a célja a teremtés végső céljának fokozatos elérése.
Ez egy bonyolult téma, és nincsenek megfelelő szavaink a kifejezésére. A Tíz Szfíra tanulmánya feltárja az ember struktúráját, egy nagyon általános formában, mindenféle speciális részletekbe merülés nélkül. Csak azt tudjuk, hogy az ember, a Yetzira Világának Tifferet Szfírája középső harmadából született, de ennek jelentését lehetetlen megérteni, a spirituális világ érzékelése nélkül. Ez hasonló ahhoz, amikor ebben a világban, egy olyan jelenségről beszélünk, amivel valaki még sohasem találkozott.
Tehát az ember megszületett, és elkezdett tevékenykedni a teljes rendszerrel, amely az ő megjelenése előtt meg lett teremtve, amiből ő maga is született. A világok rendszere, a megszerzési és adakozási erők hullámtere, amelynek a célja, ennek a különleges teremtménynek a létezése, és a szabad választás megteremtése. Amikor a teremtmény eltört, a törött lelkek elkezdtek MAN-t emelni és felépíteni az Atzilut világának Malchutját.
Ez az, ami a belső munkánk lényege. Ha össze akarunk kapcsolódni, és olyanokká válni, mint „egy ember, egy szívvel,” akkor el kell kezdenünk befoglaltatni magunkat, ebbe a Malchutba és kényszeríteni azt, az Atzilut világa Zeir Anpinjához való emelkedésre, annak érdekében, hogy összekapcsolódjanak. Nekünk ugyanazokon a határokon belül kell tevékenykednünk, és ugyanazon a szinten, ahol a Teremtő játsziik a teremtménnyel, amikor annak még sem tudása, sem felfogása nincs semmiről, a Végtelen világának Malchutjában, és az összes világban, amely innen áramlott ki lefelé, addig, míg a teremtmény meg nem szerzi az individuális érzékelést és tudatosságot.
Mi képtelen vagyunk az eredeti minőségünkön, a saját „énünkön” belül dolgozni. Csak azon tudok dolgozni, ami magába foglalja a felsőt, a Teremtőt. Azaz, mivel a gyökerünk a korrekció legvégéig elrejtve marad.
Így, amikor felébresztjük a Malchutot, azt az értelem feletti hittel végezzük. Nekünk csak kérni kell, a felsőbe való befoglaltságunkat, hogy olyanok lehessünk, mint a Teremtő, hogy csatlakozhassunk, az Ő cselekedeteihez. Ez az összetapadás is a Felső által lesz végrehajtva, csak úgy, mint a teljes leereszkedése a világoknak felülről lefelé. Ugyan ezen a módon kell elérnünk, hogy a Felső Erő felemeljen minket, visszafelé, alulról, felfele.
Azonban soha nem érintjük meg, a valódi, természetes „énünket,” bárhol is legyünk az utunkon, ezzel soha nem játszunk. A közöttünk lehetséges hozzáállások teljes sorozatával dolgozunk, kivéve a két szélsőséget, a végső pontokat, ahol most teljesen erőtlenek vagyunk.
Ha egyszer befejezzük a Malchut Binába és a Bina Malchutba kölcsönös egymásba foglalását, ami megfelel a Teremtő, és az „én” kölcsönös egymásba foglalásának, akkor a különleges egyesülés megtörténik, amelyet a “Rav Paalim uMekabtziel,” úgy nevez, hogy a teljes korrekció befejeződése, Gmar Tikkun elérése.
KN
