A természet a legnagyobb ravasz politikus
Minden úgy kezdődött, hogy a vágy, amelyet a Teremtő teremtett, széttört és önzővé vált. A Teremtő felosztotta azt részekre, és eltávolította őket egymástól. Elkezdjük érezni, hogy a saját egónkban létezünk – mindenki a saját magáéban.
Így fejlődtünk a nullától és áthaladunk a kövületi, növény és élő szinteken – ösztönös formában. Végül, elérkeztünk a vágy fejlődésének a negyedik szintjére, amelyet már tudatosan kell, hogy kifejlesszünk. Ebbe a szakaszba kezd el az egész világ most belépni.
Valójában ez a belépés már régen elkezdődött – az első embertől az ősi Babilonig, aztán fokozatosan fejlődött, különösen Ari idejétől kezdve. Ez idő alatt, a vágyunk egyre jobban összekapcsolódott,, és ennek a kapcsolatnak köszönhetően, sokkal komplexebb teremtmények jöttek létre: a kövületi, a vegetatív és állati szinten is. A plusz összekötődött a mínusszal, és elkezdődött a kölcsönhatás közöttük, amely aztán amőbát és más, különböző életformákat teremtett.
Mivel az elvált részek jobban összekapcsolódtak, ez megnövelte az együttműködést közöttük, így jobban, gyorsabban haladt a fejlődés. De az első szakaszban a kapcsolat ösztönösen történt, a természet nyomása alatt, hogy ez által előre nyomja az evolúciót.
Így, az evolúció elérte az emberi szintet, és a kapcsolat itt is ösztönösen kezdődött el különböző társadalmi formákban: családok, törzsek, majd a városok és országok, és ma az egész világ összekötötté vált. Más szóval, feltárult az egyértelmű tendencia felé való haladás az összekapcsolódásra. Következésképpen, az egoista vágy minden egyes emberben egyre komplexebbé vált. Eleinte számos elválasztott vágyakból állt, de folytatódva az egyre magasabb szintű összekapcsolódást, egyre jobban egymásba hatoltak, szinergia jött létre, amely összeköti a különböző tudományok területét. Így csatlakoztatja a fizika törvényét, a kémia, a biológia és a többit egymáshoz, és fokozatosan egy képet ad nekünk a természetről.
Közülünk mindenkiben belefoglaltatnak a gondolatok és vágyak, és ennek köszönhetően megismerhetjük mélyebben a világot. De valójában ez a világ nem létezik. Mi egy Fény óceánjában létezünk! De amennyire az én megszerzési vágyam egyre bonyolultabbá válik – érzem, hogy a világ jobban feltárul előttem. Mintha létezne! Mintha ezek az emberek léteznek körülöttem, de valójában ők az én vágyam részei. Azonban most idegennek tűnnek, és ahogy majd jobban összekapcsolódunk, akkor ” egy ember egy szívben” leszünk.
Ezért az egész természet tendenciája, a külső természetben és a belső emberi természetben is, az magának a természetnek a megértésére irányul – az egész erre van irányítva, hogy az eltört megszerzési vágyak jobban összekapcsolódjanak. Mi ebben az összekapcsolódási folyamatban vagyunk, csak ma beléptünk egy olyan időszakaszba, amikor ez a tendencia tudatos és érthető kell, hogy legyen a számunkra. A természet belépett a negyedik fejlődési fázisába, kötelez minket, hogy felismerjük a tendenciáját, és támogassuk, azért hogy alkalmazkodjunk hozzá, hogy igazoljuk és egyetértsünk vele.
Mi már nem folytathatjuk a fejlődést az ösztönösen, mint a múltban, amikor a természet fejlesztette a megszerzési vágyunkat, és nyomott előre minket a különböző tevékenységre. Ő küldött minket, hogy felfedezzük Amerikát és arra ösztönzött bennünket, hogy sok más dolgokat alkossunk. Mi pedig szót fogadtunk a vágyunknak, feltaláltunk és építettünk.
De ma ez nem így van. Ma előttünk áll egy választás: meg akarod tenni vagy nem, fontosnak tűnik, vagy nem? Ha nem tűnik fontosnak, majd a természet elkezd tanítani téged különböző kerülő utakon, és nem az egyenes úton, hogy ne tiltsa meg a szabad választást. Mint egy gyermek, aki nem hajlandó meghallgatni a szüleit. Akkor ravasznak kell lennünk, és különböző akadályokat kell állítani neki, azért hogy ő maga jöjjön el hozzánk és kezdjen kérni. Így játszik a természet velünk, mint egy gyerekkel, hogy ne tiltsa el tőlünk a tudást, a megértést, es az elfogadást.
Más szóval, a természet sürget minket, hajt minket előre, és megmutatja nekünk az irányt – de ő nem kötelez minket előre haladni. A természet a legnagyobb ravasz politikus. Lehet tanulni tőle!
BS
