Önmagunk felfedezése a végtelenben
Kérdés
A „Béke a világban” című cikkében Baal HaSulam azt írja, hogy valójában, mi adakozunk mások felé, anélkül, hogy előnyünk származna ebből. Mit jelent ez?
Válasz
Mindannyian a Végtelen Világban vagyunk, egy csodálatos rendszerben. Mindannyian adakozásban vagyunk egymás irányában, és minden lélek korrigált és teljes kitöltésben van. Egy cselekedet vége mindig annak a kezdeti gondolatában rejlik. Semmi nem választ el minket, mindannyian a Teremtővel vagyunk összetapadásban. Ő és az Ő neve egy.
Igen, a Végtelenben vagyunk, de ahhoz, hogy ráébredhessünk erre az állapotra, hogy ebben létezünk, hogy megértsük és felfogjuk ennek minden mélységét, ahhoz minden részletét tudatosítani kell magunkban. Ezért egy teljesen ellentétes állapotban találjuk magunkat, és folyamatosan fejlődünk. Egy csecsemőhöz hasonlóan, aki semmit nem tud arról, hol van, mi történik körülötte, és arról sem, ki törődik vele. Ahogy azonban növekszik, addig felnőtté nem válik, és meg nem érti mindazt, amit eddig nem tudott.
Tehát most a Végtelen Világban vagyunk, de nem érzékeljük azt. Az összes munkánk abból áll, hogy visszatérjünk a valódi valóságba, felfedezni, hogy mi az, ami már egyébként létezik. Ez az, ami a Teremtő feltárulása a teremtmény számára.
Felfedezem, ami már létezik, és hogy minden rajtam múlik. Ezért írja Baal HaSulam, hogy ez az egész nem több mint pszichológiai munka, magunkon. A belső változások által felfedezzük, a valódi állapotot, amelyben a kezdetektől létezünk.
KN
