Ami ma az Édenkert, holnapra Gyehennává válhat
Zohár 839 Pekudé: ” Ahogy vannak fokozatok és paloták a szentség (önzetlenség) oldalán, vannak helyek a tisztátlanság oldalán is. Mind e tisztátalan oldalon vagyunk ma. A hét palotával szemben áll hét név a gyehennában is. Ezek hét hely nevei, amelyek megítélik a gonoszokat, akik ragaszkodnak az önzéshez s nem óvakodnak tőle az evilágban.”
A Gyehenna: a kapni-akarásunk. Lehet, hogy gyenge és kicsi, és nem is tűnik olyan rémesnek ma. Értem, hogy a csoport szolgálat ellen van, vagy nem annyira mellette, s mindig csak személyesen az egyéni sikereimre gondolok: anyagilag, meg hogy mi történik velem éppen…
A fokozatomnak megfelelően ma ez ártalmatlannak tűnhet, s akár úgytűnhet, ez maga az Édenkert, mert lám, minden rendben, nyerésre állok, jól érzem magam. De ahogy egyre jobban megértem a felső (önzetlen) szerkezeteket, egyszercsak észreveszem, hogy ez az önközpontú vágy bizony a Gyehenna, hiszen csak az egyén-pont körül forgok (s nem a közös felépülési vágy körül), elégek benne, s eltávolodom a megvilágító teremtő fénytől.
Minden attól függ, hogyan viszonyulunk a vágyainkhoz. Ez különbözteti meg az Édenkertet a Gyehennától./geo/
