Sok probléma, egy válasz
Baál HaSzulám, “A béke” című cikkében írja: “Mivel a cél kétségtelenül a Természet összes törvényén alapul, ez alól senki sem képez kivételt, és aki egyetlen törvényt is megváltoztat, károsítja az előírt célt, amit a Teremtő kitűzött, és ennélfogva a Természet meg fogja őt büntetni. Ezért nekünk, a Teremtő teremtményeinek sem kell sajnálnunk őt, mert megszentségteleníti a Természet törvényeit és meggyalázza a Teremtő célját.”
Meg kell ismernünk a létező törvények rendszerét. Ez azért van, mert semmilyen vágyunk, semmilyen cselekedetünk és semmilyen gondolatunk sincs ennek a rendszernek a határain túl. Az ő hálózata minden sejtet elér a testedben, minden atomot és minden részecskét, és mindet különböző szintekhez és állapotokhoz köti, legyenek akár biológiai szövetek, fiziológiai szervek, az idegrendszer, gondolatok, vágyak, fények, edények vagy bármi más.
Megkaptuk az egyensúlytalanság érzését. Ez az egyensúlytalanságot közöttünk és a helyes és valódi módját a cselekedeteknek okkal kaptuk, hogy előrelépjünk és megtanuljuk kiegyensúlyozni magunkat a hálózat általános követelésének megfelelően. Ennek köszönhető, hogy elkezdjük megismerni, ki működteti ezt. Ő látszólag hibás működést teremt az egyensúlyban és mi rosszul érezzük magunkat.
Ezért meghív minket, hogy kapcsolatba lépjünk Ővele: „Csak kérd és megmutatom, hogyan teremtsd meg az egyensúlyt!” Ha kérjük, a kérésünk lesz az edény, amiben az Ő cselekedete később feltárul, azaz a Fény, ami kiteljesíti az egyensúlytalanságot.
A folyamat a következő módon valósul meg: Először egy bizonyos rész tárul fel az edényemben és rosszul érzem magam: járványok, bajok, problémák jelennek meg… stb. Önmagukban nem jelentenek még semmit, de akkor felfedezem a szívben található pontot, és megértem hogy külső oka van mindegyik problémámnak. Ez megfogalmazza bennem a kérdést az életem értelmére vonatkozólag.
Ennek eredményeképpen, eljövök a csoportba, csatlakozom hozzá, és felfedezem a kitöltődést benne, a Teremtőt, azaz azt a részt, ami ki tudja teljesíteni az egyensúlytalanságot. Nem ismerem, mi valójában a csoport mert a saját gonoszságom prizmáján keresztül látom őket. Nem látom a Teremtőt, és csak annyira tudom őt érezni, amennyire rosszul érzem magam. Egyszerűen nincs más vágyam, nincs más „detektorom”.
Tehát elkezdek kitöltődést kapni Tőle, és ezt úgy hívják, hogy az „Úr munkája”. Valójában kitölt bennem egy részt, és az máris korrigálva van.
Először a gonoszt éreztem, és aztán egy másfajta jelentést adtam neki és kitöltöttem jósággal, a Teremtővel. Ezért egyensúlyt érek el Vele: Megtette a munkát a kérésemnek megfelelően.
Ekkor másik romlott része tárul fel az edénynek bennem, nagyobb mint az előző. Itt még nagyobb gonoszt érzek és egy sokkal erősebb pontot fedezek fel a szívemben, Ennek megfelelően a csoport és a Teremtő is sokkal nagyobbnak tűnik, mint azelőtt. Ő sokkal erősebben gyakorol rám hatást, miután felfedeztem az összes szükséges eszközt, és kiegészítem az egyensúlyt.
Így időről időre, az egoista természetem helyett a Teremtőt viszem magamon belülre. Megtanulom a cselekedeteit, és ezáltal elérem Őt, elérem az összetapadást vele, és többet.
Ezek a korrekciók a könnyűtől a nehéz felé, a komolyabbak felé történnek, a gyökér szint durvaságától a negyedik szint durvaságáig. Ezeket „világoknak” is hívják. Így elérem az Asszija, Jecira, Bria, Acilut, és az Adam Kadmon (AK) világait. Valójában az egész edényem korrigálódik és a kezdeti egoizmus helyett az Ein Szof világa tölt ki engem.
Így folyamatosan oda kell figyelnünk, hogyan leszünk egyensúlyban a természettel. Az egyensúlytalanság feltárja a gonoszt bennem, amit ki kell egészítenem hogy elérjem a jót. Ez az egyetlen módja az előrehaladásnak, hogy megtaláljam az utamat, akármi is legyen.
Ma, amikor problémákkal és bajokkal találkozunk, meg kell értenünk, hogy a válság és a rossz érzés egy csodálatos és különleges jelenség amivel ki tudjuk javítani magunkat. Nekünk csak a csoporthoz kell fordulnunk, mindazokhoz, akik ugyanezt a gonoszt érzik.
Kapcsolódniuk kell közöttük, amennyire csak képesek rá, és meg kell találniuk belül az egység pontját. Az általános népesség az egység erejét a Teremtő nélkül találja meg, egyszerűen az egységnek köszönhetően. Minden más rajtunk keresztül jön. Ekkor együtt érjük el a korrekciót.
Tehát úgy kell fogadnunk minden rossz dolgot, ami a világban történik, mint egy meghívót a fejlődésre. Mindig a másokkal való nagyobb egység felé kell tartanunk. Egy személy pontosan olyan formában lett megteremtve, hogy az egység adja meg az összes problémájára a válaszokat, még a legbelsőbbekre és legszemélyesebbekre is. Csak az egység tud meggyógyítani minket.
CST
