Csendben letisztázni
Azért, hogy valamit letisztázzunk, el kell kezdenünk, vagy az elején vagy végén: vagy a teremtés elejétől, a vagy a végső céljától vizsgálni azt. Elvégre minden, ami kettő között van a munkánkhoz tartozik, a szabad választáshoz. A kezdet és vég vizsgálatából, meg kell értenünk, hogy mit kell tennünk a közepén.
A különbség az út kezdete és vége között, az adakozási iránti vágy megszerzése. Ezen kívül a valóságban semmi sem változik. A szándékunk megváltoztatása által megszerezzük az egész különbséget köztünk és a Teremtő között, és korrigáljuk. Ebből megértjük, hogy a célunk csak az, hogy megszerezzük a helyes szándékot.
Minden dolog gondolatból, beszédből és a cselekvésből van megalkotva. A gondolat az a mindent megelőző ötlet, és ez magába foglalja a cselekvés eredményét. És a középen, az ötlet és a végrehajtás között, létezik a beszéd, amely a vizsgálat, tisztázat.
És, annak érdekében, hogy egy helyes vizsgálatot tegyünk, szükségünk van a koncentrálásra. Azért, a kabbalistáknak volt egy szokásuk, hogy csendben ültek. A mi világunkban is, amikor a személy valami fontos cselekedet előtt áll, meg akarja érteni, hogyan kell azt tennie, és szüksége van a csendre, hogy koncentráljon, és lezárja magát úgy, hogy a külső dolgok ne zavarják. Így készíti fel magát a helyes cselekedetre.
Úgyhogy, szeretnénk a hétvégén csendben, halkan, megvizsgálni, hogyan is érhetünk a helyes cselekedetre. A vizsgálatokat, a letisztázásokat csendben tesszük meg.
(BD)
