A jó fizetés az Egyiptomban végzett munkáért
Egyiptomban megvoltak az összes részletek, kivéve egyet: az adakozást, minden fajta önjutalom nélkül, az úgynevezett “a Teremtő munkája a sivatagban.” De ehez nem sóvárogtak és lehetetlen sóvárogni, mert az egó állandóan növekszik. Minden alkalommal harcolni kell ellene, egyre többet és többet, amig “egyként” össze nem kapcsolódnak.
“És a lényeg az, hogy szerették az egyiptomi munkát”. Mint a fogyasztói társadalom: te dolgozol, keresel, sikeres vagy. Ha nem, akkor tudjuk, hogy minden rajtunk múlik. Minden tiszta, minden rendben van, a demokrácia törvényeinek megfelelően.
És ez a jelentése annak, hogy “összekeveredtek a nemzetekkel, és megtanulták a nemzetek munkáját”, ez azt mondja, hogy minden csak a megszerzesi vágynak megfelelően történik minden szinten. “Hogyha Izrael egy nemzet ellenőrzése alatt van”, azaz az adakozási pont, ez a szikra, az irány, az emberi egó hatalma alatt áll, “akkor ez a nemzet vagy az ego uralkodik a szikra fölött “. A spirituálitás iránti sóvárgás, “a szivben levő pont“, amely már benne van, és csak segiti az egót fejlődni mindenféle irányban.” És nincsen lehetőség kimenekülni az uralkodása alól. Ezáltal ők megizleltek elégséges izt ebben a munkában és nem voltak képesek kimenekülni“.
És nincs lehetőség a felszabadulásra, mert látták, hogy még nagyobb hasznot képesek hajtani, azáltal, hogy sikeresek a spirituális irányban. Ezek olyan különféle altruista szervezetek, misztikum, mindenféle dolgok, amely az egón túl működik, és ki tudják tölteni a személyt. Látjuk, hogy ezek az emberek úgy érzik, hogy tele vannak, békében. Reményel vannak, valami belső szellemük van, magasztosabbnak érzik magukat, úgy tűnik, hogy nekik semmi nem hianyzik a maguk számára.Ők akarnak gondoskodni másokról, tanítanak másokat, de magukat teljesnek érzik. Úgy gondolják, hogy ha mindenki olyan volna mint ők, akkor semmi másra nem lenne szükség. Ez egy jó jele annak, hogy a szivben levő pont, még mindig a Fáráó burka alatt van.Ezért van az, hogy ők olyan gyönyörűnek tünnek. Ők nem szenvednek, az ők szenvedésük, hogy a többiek miért nem érnek el az olyan állapotot, mint ők.
Aki tartozik “Izrael gyermekeihez” (a Teremtőhőz sóvárog) ők maguk is szenvednek és egy állandó mindennapos munkában és erőfeszítésben vannak, sötétségben, problémákban, mivel ők az egó ellenében dolgoznak, amely állandóan növekszik. Tehát egyrészről a “tele húsos fazéknál “ülnek és az összes fizikat betöltést megkapják és a spiritualitásból semmit, a sivatag, a száraz föld, csak a hit. A személy állandóan a két pont között van, és próbálja eldönteni mit tegyen.
Ugy tünik nekünk, hogy ha kimegyünk Egyiptomból, akkor már eltávolódunk tőle. De a spiritualitásban nem úgy van, mert ha te lezuhansz, akkor te vissza zuhansz lefelé. Természetesen, ez nem ugyanaz az állapot, mert ez egy új fokozat, és a bajok mintha a sivatagból jönnének: a kígyók, skorpiók, veszekedések, mindenféle problémák, betegségek. A zuhanások és az emelkedések, egyik a másik után, de mindig ugyanabban a személyben.
(BS)
