Ne fordíts hátat a Fénynek
Kérdés
Ha én nem értek egyet a helyzettel, és változást akarok, akkor hol a pont, központi a kulcs, hogy adakozzak, és változás történjen?
Válasz
Ha változást akarsz, akkor meg kell értened, hogy a spirituális fejlődés jelenti a kapcsolatot. Mi csak ha a kapcsolatra gondolunk, Unióra, akkor segítjük a javítást.
De mi elfelejtsük mindezeket, és nem akarunk erre gondolni, mert ez ellentétes a jelenlegi helyzettel, a mi egónkkal. Készek vagyunk mindenre, csak nem erre. Számomra ez a kapcsolódási pont, mintha nem létezne, még nem is látom, mégha a közelemben is van. Én nézzek rá, és nem veszem figyelembe, mert nincsen az én fókuszomban.
Az egyetlen lehetőség, hogy mechanikus műveleteket végezzünk a csoportban, akaratunk ellenére, mert ilyen cselekedeteket vonz a “Reformáló Fény.”
Mi egy olyan világban vagyunk, ahol képesek vagyunk hazugságban működni! Nem szeretlek, gyülőllek , de úgy látom nincs más választásom, és ezért elkezdelek ölelni. Szóval ölellek anélkül, hogy ezt magam akarnám, és hirtelen elkezded érezni, hogy a hozzáállásod változik.
A spirituális világban ez lehetetlen, csak a legalacsonyabb szint van ebben a világban. Nem tudsz valakit ölelni a spirituális világban, ha nem érzed a szívedből, hogy azt akarod. Ott a vágy és a cselekvés ugyanaz.
De a mi világunk nem olyan, a mi vágyunk és cselekedet egymástól függetlenül létezik. Tudok cselekedni, vágy nélkül ölelkezni, és akkor jön a Fény, amely meggyógyítja a vágyat, hogy megfeleljen a cselekedetnek. Ez a csodálatos lehetőség és képesség, létezik csak a mi világunkban. Ez a hazugságok világa, de ez hazugság, a mi javunkra van.
Szóval ne várj – cselekedj. Minél több erőt befektetsz a csoportba, úgy erősebb Fény ragyog rád . Minden pillanatban, tenned kell valamit, és ha te nem tetted, akkor a Fény hátulról ragyog rád, az eleje helyett. Hogy te magad elfordultál tőle, bár fordulhattál volna szembe vele. És amikor a Fény hátulról érkezik, forditva a fejjel, te érzed az ütést és rossz érzés, a jó helyett. De ez a gonosz ébreszt fel és végül is kénytelen elindítani.
Néha úgy tűnik a személynek mintha megint és megint ugyanarra a helyzetre tér vissza, mert nem tetted meg amit a Fény közöl veled, hogy megtegyél, és újra hátat fordított. És ez így tér vissza, amig hátulról való Fény olyan hatalmassá nem válik, hogy a szenvedés elviselhetetlenné válik. Akkor a személy azt kérdezi:
“Miért én szenvedek, miért?”, és akkor elkezdi megérteni, hogy kellett volna tennie valamit.
A Fény hátsó része nem növekszik azért, hogy növekedjenek a szenvedések, hanem állandóan a jellege változik. Egyszer egészségügyi problémáim vannak, néha rosszkedvű, néha jön egy csapás a büszkeségemben, kétségbeesés, szégyen, rettenetes csalódás. És akkor megértem, hogy nem vagyok képes folytatni tovább, és kell változtatni valamit. Nem a csapások intenzitása nőnek, hanem a minősége, ami befolyásolja az embert.
Így minden hátulsó cselekedete a Fénynek, amelyet nem javíthatóttam meg. A Fény meghív téged vele szemtől szembe fordulni.
(BS)